A Húsvétot Zalában töltöttük gyerekkoromban. Nagyapám hajnalban elment az erdőbe vargányát szedni, reggelire sonka volt meg főtt tojás, friss, erős tormával. Aztán rendszerint elbújtunk a padlásszobába, hogy ne találjanak ránk a szomszéd fiúk, mert anyukám nem szerette a locsolkodást s így én és a húgom sem. Régebben még hogy várták az eladó sorba lévő lányok ezt a napot, pedig húsvét hétfőn faluhelyen a kútból húzott vízzel locsolták meg a lányokat, vagy nemes egyszerűséggel egy patakba vetették őket! Mára minden megváltozott: én is. Tavaly sms-t küldtem a környék legényeinek: „Szeretettel és finom sütivel várjuk a locsolókat holnap!” – Nem szerettem volna, ha akár én, akár a két kislányom „elhervad”…
Azonban ünnepek alatt sem áll meg az élet, két tojásfestés között is tesszük a dolgunk: gyerekeinknek ovit, iskolát keresünk, önfejlesztő tréningekre járunk, életet mentünk…
2008. március 4., kedd
NÉGYSZEMKÖZT – Óvodába megyek! Iskolás leszek! – ahogy a pszichológus, Soós Zsuzsanna látja
Hát eljött… Ez a nap is eljött. Már csak kettőt kell aludni, és Soma óvodába megy. Igaz, még csak heti egy napot, de az anyai szívnek először még ez is sok. Nem, nem akarom túlaggódni és túlbonyolítani egyikünk helyzetét sem, de bevallom: nagyon örültem, hogy Soós Zsuzsanna pszichológussal az óvoda-, és iskolaérettségről beszélgethettem. Megerősítést, bíztatás, megnyugtatást vártam tőle… és szerencsére kaptam is. 
- Szeretném, ha többen is megismernének. Mesélnél magadról?
- Öt éve végeztem a Pécsi Tudományegyetem pszichológia szakán. Az egyetem mellett másfél évig a töki óvodában dolgoztam, mint óvodai pszichológus. 2003 novemberében kezdtem dolgozni a 20 éve működő Százhalombattai Nevelési Tanácsadóban, közben egy évig gyesen voltam a kislányommal. A Nevelési Tanácsadóban 3-18 éves korig foglalkozunk magatartási-, beilleszkedési-, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel. Jelenleg pedagógiai szakpszichológusi képzésen veszek részt.
- Május elején elkezdődik az óvodai beíratás. Mi jellemzi az óvodaérett gyerekeket?
- Először is azt érdemes tudni, hogy mivel nagyon eltérően fejlődnek a gyerekek, ezért lehet, hogy egy gyerek már kétévesen alkalmas arra, hogy elkezdje az óvodát, más gyerek meg lehet, hogy még négyévesen sem igazán érett erre. Egy óvodaérett gyerek – legyen három vagy négyéves – megérett arra, hogy egy közösség tagja legyen: együtt tud működni a többiekkel, a gyerekkel és az óvónőkkel egyaránt, illetve el tudja fogadni, hogy vannak bizonyos szabályok. Ma a legfontosabb kritérium mégis az, hogy szobatiszta legyen, legalábbis nappalra. Szintén fontos a folyamatos beszéd, hogy meg tudja értetni magát.
- Miről szól, miről szóljon az óvoda?
- Egyértelműen a játékról kell, hogy szóljon. Fontosak a csoportos tevékenységek, az együtt játszás, a mozgás a szabadban. Az utolsó évben viszont nem árt, ha a gyerekek hozzászoknak ahhoz, hogy vannak bizonyos ismétlődő feladatok. De ezek inkább játékos, szemléletes, „életszagú” feladatok legyenek. Az iskolához szükséges képességek az iskolaérettség kis részét képezik, azok a funkciók, amelyeknek meg kell érnie az iskolára, előbb-utóbb úgyis megérnek.
- Milyen óvodát válasszunk?
- Alapvetően csoportot és óvónőt kell választani. Azt javaslom mindenkinek, aki tanácstalan, hogy még beiratkozás előtt nézzen meg több csoportot, találkozzon több óvónővel, és akkor könnyebben el tudja dönteni, hogy melyiket válassza. Nézze meg, hogyan foglakozik az óvónő a gyerekekkel, milyen a légkör a csoportban stb. Természetesen a gyerekkel együtt érdemes megnézni az ovit és a foglalkozásokat, akkor a szülő látja, hogy a gyerek melyik csoportba megy be szívesen, melyik óvónőhöz megy oda inkább. Ebben egy kicsit lehet a gyerekekre hagyatkozni. Akkor jó, ha az óvónő és a gyerek személyisége illik, passzol egymáshoz. A Pátyolgató Óvoda a beiratkozás előtt nyílt, ismerkedési napokat tart, érdemes élni a lehetőséggel. (Az óvodai nyílt napokról és a beiratkozásról bővebben az interjú végén olvashatnak.)
- Milyen a jó óvónő?
- A legfontosabb, hogy a különféle gyerekekhez különféle módszereket tudjon találni. Ismerje őket annyira, hogy tudja: melyiket mivel és hogyan lehet „megfogni”, a figyelmét lekötni. Legyen kreatív, találja meg velük a hangot. Legyen benne jó sok szeretet, türelem, nyugodtság. Az adott helyzetekre jó megoldásokat tudjon találni, minél több játékot, éneket, verset, mondókát ismerjen. Olyan személyisége legyen, hogy a gyerekek köré gyűljenek, figyeljenek, hallgassanak rá. Mivel én mostanában úgy tapasztalom, hogy egyre több a problémás gyerek: erre szakmailag fel kell készülni. Nem árt, ha továbbképzéseken vesznek részt az óvónők.
- Mi a helyes szülői magatartás? Hogyan tudjuk segíteni a gyermek első ovis napjait?
- A szülői hozzáálláson sok múlik: a pozitívumokat hangsúlyozzuk, milyen jó lesz neki az oviban, milyen jókat fog játszani, milyen sok barátja lesz. Sétáljunk el az ovi felé, nézzük meg az udvaron játszó gyerekeket. Eljátszhatja pl. a szülő macikkal, bábokkal, hogy oviba megyünk, mit jelent az, mi történik az oviban stb. Az is sokat segít, ha a gyerek már ovi előtt megszokja, hogy máshol, másvalakivel is lehet, mint az anyjával, a szüleivel. Ne az óvodába lépéskor szembesüljön először azzal, hogy „idegen” helyen van. A napi ritmust is érdemes már korábban az ovi ritmusához igazítani, ne a beszoktatás első napján kezdjük el a „korán kelést-korán fekvést”. Beszoktatásnál az elhatározás a legfontosabb, hogy tényleg „be fogunk szokni”, mert ha szülőben van egy kis bizonytalanság, egy kis szorongás, akkor azt a gyerek megérzi, és esetleg ő is rájátszik. Szoronghat egy szülő, ha pl. nem biztos abban, hogy jó helyre adta. Általában két hét a beszoktatás. Fontos, hogy az első napokban ott legyen a szülő is, amíg a gyerek megismeri a helyet, az óvónőt, a gyerekeket. Ha a gyerek bölcsődés volt, akkor az óvodában is érdemes végigjárni a beszoktatás menetét, hiszen egy egészen új közösséget kell megismernie a gyereknek. A beszoktatásnak legyen egy üteme, ha már eljutottunk odáig, hogy itt marad, akkor fel kell arra készülni, hogy a gyerek „próbálkozni fog”: az elválás nyílván nehéz, sír stb. Ilyenkor nem jó, ha ott maradunk megvigasztalni, ha csak „húzzuk az időt”.
- Térjünk át az iskolásokra. Mit jelent az iskolaérettség?
- Már a nevében hordozza, hogy ez egy „érettségi” folyamat: a gyermeknek meg kell érnie arra, hogy iskolába menjen. Ez a folyamat általában a 6-7. életév végére bezáródik. Az a tanköteles gyermek, aki az iskolakezdés évében, május 31-ig betölti a 6. életévét. Óvodában addig maradhat, amíg a 7. életévét be nem tölti az adott év augusztus 31-ig. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. Ha a szülő és az óvónő is egyetért, hogy a gyerek menjen iskolába, vagy még maradjon oviban, akkor nincs gond. A nem egyértelmű a helyzetekben segít a nevelési tanácsadó, ahova iskolaérettségi vizsgálatra lehet - és vitás esetben kell is - vinni a gyereket. A végső döntést a szülő joga és felelőssége meghozni. Fontos, hogy a gyermek biológiailag, fiziológiailag is érett legyen az iskolára: bírja a terhelést, az ülést, a kevés mozgást, az iskolatáska cipelését. Szociálisan is megérjen arra, hogy együttműködjön a többiekkel, alkalmazkodjon az új helyzetekhez, új társakhoz, figyelni tudjon a pedagógusra. Az a nagycsoportos gyerek, aki megérett, vagy érni kezd az iskolára, szívesen old meg feladatokat - főleg, ha dicsérik, ha sikerélménye van -, szaknyelven úgy mondjuk: „feladattudata van”. Fontos, hogy a monotóniát hogyan tűri, megfelelő tempóban végezze a feladatokat, ne legyen túl lassú, mert ha elmarad az iskolában, azt nagyon nehéz behozni. Fontos az általános tájékozottság, hogy tudja érzékelni a gondolkodásban a rész-egész viszonyát, analógiás gondolkodása, az oksági viszonyok felismerése megfelelő legyen, számfogalma mennyire kialakult (tudja, hogy a számok mire valók, tudja a mennyiségeket egyeztetni) stb.
De a legfontosabb, hogy mindig a gyermeket nézzük: ha a gyermek már 6 évesen megérett az iskolára, akkor a szülő nagyon rosszat tesz vele, ha még egy évig visszatartja, mert ezzel már nem segítjük a fejlődését. De az is igaz, hogy nagyobb kárt okozunk a gyermeknek, ha már akkor iskolába íratjuk, amikor ő még nem érett meg erre.
- Milyen szempont alapján válasszunk iskolát?
- Az iskolaválasztással kapcsolatban is az kellene, hogy domináljon, hogy milyen a tanító néni. Hiába választ a szülő „különleges” iskolát, ha az a tanító néni nem felel meg a gyereknek. Az iskola első négy éve inkább arról kell, hogy szóljon, hogy milyen kapcsolatba kerül a gyermek és a tanító néni, hogy tudnak együtt dolgozni stb. Az első év rendkívül meghatározó egy gyerek életében: itt alakul ki az iskolához fűződő viszonya, kiderül mennyire motivált a tanulásban, a tudás megszerzésében. De pl. egy nagy mozgásigényű gyermeknek sporttagozatos iskolát kereshetünk, vagy aki nagyon muzikális, annak zenetagozatosat. Ha lehet látni a gyermek „irányultságát”, hogy mi az, amivel szívesen foglalkozik, akkor érdemes körbenézni, hogy milyen lehetőségek vannak. De ettől függetlenül a tanító nénit érdemes minél alaposabban megismerni, pl. az iskola által szervezett nyílt napokon. Itt Pátyon az ősz óta tartó „Kukucskáló” nagyon sikeres, sokkal több gyermeket írattak be a szülők ennek köszönhetően. Ha a szülők beleláthatnak abba, hogy hogyan működik itt helyben az iskola, rájönnek, hogy Pátyon is találnak megfelelő pedagógusokat. Én azt gondolom, hogy főleg alsó tagozatban még az is fontos, hogy a gyermeknek ismerős legyen a hely, az utcák, minél kevesebbet kelljen utazni, ha lehet gyalog, sétálva menjünk az iskolába. Legyenek helybéli, iskolás barátai. Ha megvan benne egy érzelmi biztonság, amit legfőképp a család tud egy gyermeknek nyújtani, akkor sokkal könnyebben fog érvényesülni, teljesíteni az iskolában (később: felső tagozatban, gimnáziumban is).
- Milyen a jó iskola?
- Az első évben mindenképpen biztosítania kellene egy rugalmas átmenetet az óvodából az iskolába: ha látja a tanító néni, hogy a gyerekek fáradnak, akkor ne ragaszkodjon a 45 perc kitöltéséhez, legyenek rövidebbek az órák, abban a pár percben inkább játszanak, levegőzzenek. Legyen elég idő mindenre, főleg az alapokra (írás, olvasás, számolás), ne legyenek túlhajszolva, ne legyen húsz kilós az iskolatáska. Nem az a fontos, hogy mennyi idő alatt tanul meg egy gyerek írni-olvasni, csak tanuljon meg jó alaposan, a saját maga ütemében, hogy később is örömet találjon ebben.
- Milyen a jó tanító néni?
- A tanító néni jó, ha egy kicsit „tyúkanyós”, de azért nem árt, ha már van egy kis „távolság” a tanító néni és a gyerekek között: valamennyire érezzék a gyerekek, hogy már más helyzetben, más helyen vannak. Tudjon személyre szabottan figyelni a gyerekekre, ne skatulyázza őket be. Az egyéni képességek alapján tanítsa és értékelje őket. Legyen barátságos, nyitott, kedves, szülőkkel is tartsa a kapcsolatot. Az iskolaérett gyerek kíváncsi az őt körülvevő világra, meg akarja ismerni, mindent tudni akar. Az iskolának, a jó tanító néninek az a feladata, hogy ezt a kíváncsiságot folyamatosan fenntartsa. Ha ezt sikerült fenntartania, akkor jó egy pedagógus. Általában a pedagógus szabadsága eldönteni, hogy milyen tankönyvet választ. Gyakran ez is sokat számít, mert egy nehéz vagy unalmas tankönyv elveheti a gyerekek kedvét, csökkenti az érdeklődésüket. A kíváncsiság kell, hogy mozgassa a tanulási folyamatokat: hogy a gyerek önmaga motivált legyen az újabb és újabb ismeretek megszerzésében.
- Milyen a helyes szülői hozzáállás? Hogyan tudjuk segíteni egy gyermek iskolakezdését?
- Az iskolánál még fontosabb a szülői hozzáállás: ha a gyerek azt érzi a szülein, hogy valami ellenszenvük, rossz élményük van az iskolával szemben, ez az ellenszenv benne is erősebb lesz. Fontos, hogy a szülő és a pedagógus által is kellőképpen motiválva legyen, legyenek sikerélményei. Törekedjünk arra, hogy iskola után még együtt lehessen a szüleivel, közösen játsszanak, együtt vacsorázzanak stb. Egy iskolás gyereknek a játék még ugyanolyan fontos, mint egy óvodásnak. Mozgásra, pihenésre, játékra ugyanúgy szakítsunk időt. A házi feladatot is a minimálisra kellene csökkenteni: jó, ha egy gyerek megtanulja, hogy bizonyos dolgokat „meg kell csinálnia”, de minél kevesebb a házi feladat, annál jobb. A házi feladatok elkészítésében már elsőben el kell kezdeni az önállóság kialakítását, folyamatosan rá kell vezetni a gyereket, hogy bizonyos dolgokat egyedül kell elvégeznie. Így már az elején kialakul benne, hogy ez az ő dolga, ez az ő feladata. Meg kell tanulnia, hogy házi feladatot nem a szüleinek és a szülei miatt végzi el, hanem neki fontos.
- Nagyon sok kérdésem lenne még, amire – főleg helyhiány miatt - nem tudtunk bővebben kitérni, pl. érdekelne, hogyan zajlik a munka a nevelési tanácsadóban, vagy mit tegyenek a szülők, ha az óvodában, iskolában váratlan problémákkal (beilleszkedési, viselkedési, tanulási stb.) találkoznak.
- Továbbra is szívesen válaszolok a Pátyi Lurkó hasábjain mindenre, amire kíváncsiak vagytok ti, vagy akár az olvasók. Szerintem is fontos, hogy a szülők belelássanak a munkánkba, hogy jobban megismerjék, mi történik a nevelési tanácsadóban: ha megismerik, talán bátrabban fordulnak hozzánk. Az óvodában és iskolában felmerülő problémákról, azok megoldási lehetőségeiről is szívesen beszélek. Ha ezekkel a témákkal kapcsolatban, vagy bármilyen más, gyermekét érintő témával kapcsolatban valakinek kérdése lenne, az a patygyerek@freemail.hu címre elküldheti.
A Pátyolgató Óvoda nyílt napjainak időpontjai:
2008. március 25. Iskola utcai épületben
(Cím: 2071 Páty, Iskola u. 18.)
2008. március 26. a központi „új” épületben
(Cím: 2071 Páty, Rákóczi u. 19.),
2008. március 27. a Csibe Oviban
(Cím: 2071 Páty, Rákóczi u. 17.)
Mindhárom épületben reggel 8.30-11.30-ig fogadják az óvónők az érdeklődő szülőket és gyermekeket.
Óvodai beíratás időpontja:
A Pátyolgató Óvodába a gyermekek előjegyzése (beíratása) a 2008/2009. nevelési évre 2008. május 5-től május 9-ig lesz, a faluban kifüggesztett hirdetményekben megjelölt időpontokban és helyszíneken.
(Balogh Anita)
- Szeretném, ha többen is megismernének. Mesélnél magadról?
- Öt éve végeztem a Pécsi Tudományegyetem pszichológia szakán. Az egyetem mellett másfél évig a töki óvodában dolgoztam, mint óvodai pszichológus. 2003 novemberében kezdtem dolgozni a 20 éve működő Százhalombattai Nevelési Tanácsadóban, közben egy évig gyesen voltam a kislányommal. A Nevelési Tanácsadóban 3-18 éves korig foglalkozunk magatartási-, beilleszkedési-, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel. Jelenleg pedagógiai szakpszichológusi képzésen veszek részt.
- Május elején elkezdődik az óvodai beíratás. Mi jellemzi az óvodaérett gyerekeket?
- Először is azt érdemes tudni, hogy mivel nagyon eltérően fejlődnek a gyerekek, ezért lehet, hogy egy gyerek már kétévesen alkalmas arra, hogy elkezdje az óvodát, más gyerek meg lehet, hogy még négyévesen sem igazán érett erre. Egy óvodaérett gyerek – legyen három vagy négyéves – megérett arra, hogy egy közösség tagja legyen: együtt tud működni a többiekkel, a gyerekkel és az óvónőkkel egyaránt, illetve el tudja fogadni, hogy vannak bizonyos szabályok. Ma a legfontosabb kritérium mégis az, hogy szobatiszta legyen, legalábbis nappalra. Szintén fontos a folyamatos beszéd, hogy meg tudja értetni magát.
- Miről szól, miről szóljon az óvoda?
- Egyértelműen a játékról kell, hogy szóljon. Fontosak a csoportos tevékenységek, az együtt játszás, a mozgás a szabadban. Az utolsó évben viszont nem árt, ha a gyerekek hozzászoknak ahhoz, hogy vannak bizonyos ismétlődő feladatok. De ezek inkább játékos, szemléletes, „életszagú” feladatok legyenek. Az iskolához szükséges képességek az iskolaérettség kis részét képezik, azok a funkciók, amelyeknek meg kell érnie az iskolára, előbb-utóbb úgyis megérnek.
- Milyen óvodát válasszunk?
- Alapvetően csoportot és óvónőt kell választani. Azt javaslom mindenkinek, aki tanácstalan, hogy még beiratkozás előtt nézzen meg több csoportot, találkozzon több óvónővel, és akkor könnyebben el tudja dönteni, hogy melyiket válassza. Nézze meg, hogyan foglakozik az óvónő a gyerekekkel, milyen a légkör a csoportban stb. Természetesen a gyerekkel együtt érdemes megnézni az ovit és a foglalkozásokat, akkor a szülő látja, hogy a gyerek melyik csoportba megy be szívesen, melyik óvónőhöz megy oda inkább. Ebben egy kicsit lehet a gyerekekre hagyatkozni. Akkor jó, ha az óvónő és a gyerek személyisége illik, passzol egymáshoz. A Pátyolgató Óvoda a beiratkozás előtt nyílt, ismerkedési napokat tart, érdemes élni a lehetőséggel. (Az óvodai nyílt napokról és a beiratkozásról bővebben az interjú végén olvashatnak.)
- Milyen a jó óvónő?
- A legfontosabb, hogy a különféle gyerekekhez különféle módszereket tudjon találni. Ismerje őket annyira, hogy tudja: melyiket mivel és hogyan lehet „megfogni”, a figyelmét lekötni. Legyen kreatív, találja meg velük a hangot. Legyen benne jó sok szeretet, türelem, nyugodtság. Az adott helyzetekre jó megoldásokat tudjon találni, minél több játékot, éneket, verset, mondókát ismerjen. Olyan személyisége legyen, hogy a gyerekek köré gyűljenek, figyeljenek, hallgassanak rá. Mivel én mostanában úgy tapasztalom, hogy egyre több a problémás gyerek: erre szakmailag fel kell készülni. Nem árt, ha továbbképzéseken vesznek részt az óvónők.
- Mi a helyes szülői magatartás? Hogyan tudjuk segíteni a gyermek első ovis napjait?
- A szülői hozzáálláson sok múlik: a pozitívumokat hangsúlyozzuk, milyen jó lesz neki az oviban, milyen jókat fog játszani, milyen sok barátja lesz. Sétáljunk el az ovi felé, nézzük meg az udvaron játszó gyerekeket. Eljátszhatja pl. a szülő macikkal, bábokkal, hogy oviba megyünk, mit jelent az, mi történik az oviban stb. Az is sokat segít, ha a gyerek már ovi előtt megszokja, hogy máshol, másvalakivel is lehet, mint az anyjával, a szüleivel. Ne az óvodába lépéskor szembesüljön először azzal, hogy „idegen” helyen van. A napi ritmust is érdemes már korábban az ovi ritmusához igazítani, ne a beszoktatás első napján kezdjük el a „korán kelést-korán fekvést”. Beszoktatásnál az elhatározás a legfontosabb, hogy tényleg „be fogunk szokni”, mert ha szülőben van egy kis bizonytalanság, egy kis szorongás, akkor azt a gyerek megérzi, és esetleg ő is rájátszik. Szoronghat egy szülő, ha pl. nem biztos abban, hogy jó helyre adta. Általában két hét a beszoktatás. Fontos, hogy az első napokban ott legyen a szülő is, amíg a gyerek megismeri a helyet, az óvónőt, a gyerekeket. Ha a gyerek bölcsődés volt, akkor az óvodában is érdemes végigjárni a beszoktatás menetét, hiszen egy egészen új közösséget kell megismernie a gyereknek. A beszoktatásnak legyen egy üteme, ha már eljutottunk odáig, hogy itt marad, akkor fel kell arra készülni, hogy a gyerek „próbálkozni fog”: az elválás nyílván nehéz, sír stb. Ilyenkor nem jó, ha ott maradunk megvigasztalni, ha csak „húzzuk az időt”.
- Térjünk át az iskolásokra. Mit jelent az iskolaérettség?
- Már a nevében hordozza, hogy ez egy „érettségi” folyamat: a gyermeknek meg kell érnie arra, hogy iskolába menjen. Ez a folyamat általában a 6-7. életév végére bezáródik. Az a tanköteles gyermek, aki az iskolakezdés évében, május 31-ig betölti a 6. életévét. Óvodában addig maradhat, amíg a 7. életévét be nem tölti az adott év augusztus 31-ig. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. Ha a szülő és az óvónő is egyetért, hogy a gyerek menjen iskolába, vagy még maradjon oviban, akkor nincs gond. A nem egyértelmű a helyzetekben segít a nevelési tanácsadó, ahova iskolaérettségi vizsgálatra lehet - és vitás esetben kell is - vinni a gyereket. A végső döntést a szülő joga és felelőssége meghozni. Fontos, hogy a gyermek biológiailag, fiziológiailag is érett legyen az iskolára: bírja a terhelést, az ülést, a kevés mozgást, az iskolatáska cipelését. Szociálisan is megérjen arra, hogy együttműködjön a többiekkel, alkalmazkodjon az új helyzetekhez, új társakhoz, figyelni tudjon a pedagógusra. Az a nagycsoportos gyerek, aki megérett, vagy érni kezd az iskolára, szívesen old meg feladatokat - főleg, ha dicsérik, ha sikerélménye van -, szaknyelven úgy mondjuk: „feladattudata van”. Fontos, hogy a monotóniát hogyan tűri, megfelelő tempóban végezze a feladatokat, ne legyen túl lassú, mert ha elmarad az iskolában, azt nagyon nehéz behozni. Fontos az általános tájékozottság, hogy tudja érzékelni a gondolkodásban a rész-egész viszonyát, analógiás gondolkodása, az oksági viszonyok felismerése megfelelő legyen, számfogalma mennyire kialakult (tudja, hogy a számok mire valók, tudja a mennyiségeket egyeztetni) stb.
De a legfontosabb, hogy mindig a gyermeket nézzük: ha a gyermek már 6 évesen megérett az iskolára, akkor a szülő nagyon rosszat tesz vele, ha még egy évig visszatartja, mert ezzel már nem segítjük a fejlődését. De az is igaz, hogy nagyobb kárt okozunk a gyermeknek, ha már akkor iskolába íratjuk, amikor ő még nem érett meg erre.
- Milyen szempont alapján válasszunk iskolát?
- Az iskolaválasztással kapcsolatban is az kellene, hogy domináljon, hogy milyen a tanító néni. Hiába választ a szülő „különleges” iskolát, ha az a tanító néni nem felel meg a gyereknek. Az iskola első négy éve inkább arról kell, hogy szóljon, hogy milyen kapcsolatba kerül a gyermek és a tanító néni, hogy tudnak együtt dolgozni stb. Az első év rendkívül meghatározó egy gyerek életében: itt alakul ki az iskolához fűződő viszonya, kiderül mennyire motivált a tanulásban, a tudás megszerzésében. De pl. egy nagy mozgásigényű gyermeknek sporttagozatos iskolát kereshetünk, vagy aki nagyon muzikális, annak zenetagozatosat. Ha lehet látni a gyermek „irányultságát”, hogy mi az, amivel szívesen foglalkozik, akkor érdemes körbenézni, hogy milyen lehetőségek vannak. De ettől függetlenül a tanító nénit érdemes minél alaposabban megismerni, pl. az iskola által szervezett nyílt napokon. Itt Pátyon az ősz óta tartó „Kukucskáló” nagyon sikeres, sokkal több gyermeket írattak be a szülők ennek köszönhetően. Ha a szülők beleláthatnak abba, hogy hogyan működik itt helyben az iskola, rájönnek, hogy Pátyon is találnak megfelelő pedagógusokat. Én azt gondolom, hogy főleg alsó tagozatban még az is fontos, hogy a gyermeknek ismerős legyen a hely, az utcák, minél kevesebbet kelljen utazni, ha lehet gyalog, sétálva menjünk az iskolába. Legyenek helybéli, iskolás barátai. Ha megvan benne egy érzelmi biztonság, amit legfőképp a család tud egy gyermeknek nyújtani, akkor sokkal könnyebben fog érvényesülni, teljesíteni az iskolában (később: felső tagozatban, gimnáziumban is).
- Milyen a jó iskola?
- Az első évben mindenképpen biztosítania kellene egy rugalmas átmenetet az óvodából az iskolába: ha látja a tanító néni, hogy a gyerekek fáradnak, akkor ne ragaszkodjon a 45 perc kitöltéséhez, legyenek rövidebbek az órák, abban a pár percben inkább játszanak, levegőzzenek. Legyen elég idő mindenre, főleg az alapokra (írás, olvasás, számolás), ne legyenek túlhajszolva, ne legyen húsz kilós az iskolatáska. Nem az a fontos, hogy mennyi idő alatt tanul meg egy gyerek írni-olvasni, csak tanuljon meg jó alaposan, a saját maga ütemében, hogy később is örömet találjon ebben.
- Milyen a jó tanító néni?
- A tanító néni jó, ha egy kicsit „tyúkanyós”, de azért nem árt, ha már van egy kis „távolság” a tanító néni és a gyerekek között: valamennyire érezzék a gyerekek, hogy már más helyzetben, más helyen vannak. Tudjon személyre szabottan figyelni a gyerekekre, ne skatulyázza őket be. Az egyéni képességek alapján tanítsa és értékelje őket. Legyen barátságos, nyitott, kedves, szülőkkel is tartsa a kapcsolatot. Az iskolaérett gyerek kíváncsi az őt körülvevő világra, meg akarja ismerni, mindent tudni akar. Az iskolának, a jó tanító néninek az a feladata, hogy ezt a kíváncsiságot folyamatosan fenntartsa. Ha ezt sikerült fenntartania, akkor jó egy pedagógus. Általában a pedagógus szabadsága eldönteni, hogy milyen tankönyvet választ. Gyakran ez is sokat számít, mert egy nehéz vagy unalmas tankönyv elveheti a gyerekek kedvét, csökkenti az érdeklődésüket. A kíváncsiság kell, hogy mozgassa a tanulási folyamatokat: hogy a gyerek önmaga motivált legyen az újabb és újabb ismeretek megszerzésében.
- Milyen a helyes szülői hozzáállás? Hogyan tudjuk segíteni egy gyermek iskolakezdését?
- Az iskolánál még fontosabb a szülői hozzáállás: ha a gyerek azt érzi a szülein, hogy valami ellenszenvük, rossz élményük van az iskolával szemben, ez az ellenszenv benne is erősebb lesz. Fontos, hogy a szülő és a pedagógus által is kellőképpen motiválva legyen, legyenek sikerélményei. Törekedjünk arra, hogy iskola után még együtt lehessen a szüleivel, közösen játsszanak, együtt vacsorázzanak stb. Egy iskolás gyereknek a játék még ugyanolyan fontos, mint egy óvodásnak. Mozgásra, pihenésre, játékra ugyanúgy szakítsunk időt. A házi feladatot is a minimálisra kellene csökkenteni: jó, ha egy gyerek megtanulja, hogy bizonyos dolgokat „meg kell csinálnia”, de minél kevesebb a házi feladat, annál jobb. A házi feladatok elkészítésében már elsőben el kell kezdeni az önállóság kialakítását, folyamatosan rá kell vezetni a gyereket, hogy bizonyos dolgokat egyedül kell elvégeznie. Így már az elején kialakul benne, hogy ez az ő dolga, ez az ő feladata. Meg kell tanulnia, hogy házi feladatot nem a szüleinek és a szülei miatt végzi el, hanem neki fontos.
- Nagyon sok kérdésem lenne még, amire – főleg helyhiány miatt - nem tudtunk bővebben kitérni, pl. érdekelne, hogyan zajlik a munka a nevelési tanácsadóban, vagy mit tegyenek a szülők, ha az óvodában, iskolában váratlan problémákkal (beilleszkedési, viselkedési, tanulási stb.) találkoznak.
- Továbbra is szívesen válaszolok a Pátyi Lurkó hasábjain mindenre, amire kíváncsiak vagytok ti, vagy akár az olvasók. Szerintem is fontos, hogy a szülők belelássanak a munkánkba, hogy jobban megismerjék, mi történik a nevelési tanácsadóban: ha megismerik, talán bátrabban fordulnak hozzánk. Az óvodában és iskolában felmerülő problémákról, azok megoldási lehetőségeiről is szívesen beszélek. Ha ezekkel a témákkal kapcsolatban, vagy bármilyen más, gyermekét érintő témával kapcsolatban valakinek kérdése lenne, az a patygyerek@freemail.hu címre elküldheti.
A Pátyolgató Óvoda nyílt napjainak időpontjai:
2008. március 25. Iskola utcai épületben
(Cím: 2071 Páty, Iskola u. 18.)
2008. március 26. a központi „új” épületben
(Cím: 2071 Páty, Rákóczi u. 19.),
2008. március 27. a Csibe Oviban
(Cím: 2071 Páty, Rákóczi u. 17.)
Mindhárom épületben reggel 8.30-11.30-ig fogadják az óvónők az érdeklődő szülőket és gyermekeket.
Óvodai beíratás időpontja:
A Pátyolgató Óvodába a gyermekek előjegyzése (beíratása) a 2008/2009. nevelési évre 2008. május 5-től május 9-ig lesz, a faluban kifüggesztett hirdetményekben megjelölt időpontokban és helyszíneken.
(Balogh Anita)
PÁTYI PROGRAMAJÁNLÓ – Mami-nők vagyunk!
Február elején elindult Pátyon egy program, mely sok kismama érdeklődésére számot tarthat.
A program célja, a kismamák, kisgyermekes anyukák önbizalmának növelése, önértékelésük javítása, melyre azért lehet szükség, mert a kismama lét egymással ellentétes érdekű szerepeket ölt a nőre. Kismamaként elsődlegesen meg kell felelni anyaként ugyanakkor feleségként, szerelmi társként, háziasszonyként és nem utolsó sorban „önmagaként”, saját magának. Ha a mérleg jelentősen elbillen egyik szerep javára, a másik oldal/ak/on önértékelési- vagy egyéb problémák adódhatnak.
Sokkal jobb teljesítményre képes a nő élete minden színterén, ha tudatosítani tudja magában a diszharmónia okait, és azokra megoldást tud találni. Ehhez nyújt segítséget a Mami-Nők program, melyben a kismamák korszerű, élvezetes módszerekkel, felszabadító csoportos formában, szakember vezetésével hozhatják felszínre magukból öntudatosabb, határozottabb, pozitívabb személyiségüket. A foglalkozás ideje alatt a gyermekek számára helyben, játszóházi foglalkozást biztosítunk.
A program kipróbált, 2006-ban az innovatív Kismama Reintegrációs Projekt keretében támogatta az Európai Unió és sok-sok kismama tanúsíthatja fejlesztő voltát, melyről áprilistól a projekt honlapján is lehet információt szerezni.
Február elejétől azonban, helyben is részt lehet venni ezeken a foglalkozásokon, melyekről információt Staudinger Csillától kérhetnek az érdeklődők telefonon, a 30/33-11-844-es telefonszámon, vagy e-mailben: maminokmail@gmail.com.
(Staudinger Csilla)
A program célja, a kismamák, kisgyermekes anyukák önbizalmának növelése, önértékelésük javítása, melyre azért lehet szükség, mert a kismama lét egymással ellentétes érdekű szerepeket ölt a nőre. Kismamaként elsődlegesen meg kell felelni anyaként ugyanakkor feleségként, szerelmi társként, háziasszonyként és nem utolsó sorban „önmagaként”, saját magának. Ha a mérleg jelentősen elbillen egyik szerep javára, a másik oldal/ak/on önértékelési- vagy egyéb problémák adódhatnak.
Sokkal jobb teljesítményre képes a nő élete minden színterén, ha tudatosítani tudja magában a diszharmónia okait, és azokra megoldást tud találni. Ehhez nyújt segítséget a Mami-Nők program, melyben a kismamák korszerű, élvezetes módszerekkel, felszabadító csoportos formában, szakember vezetésével hozhatják felszínre magukból öntudatosabb, határozottabb, pozitívabb személyiségüket. A foglalkozás ideje alatt a gyermekek számára helyben, játszóházi foglalkozást biztosítunk.
A program kipróbált, 2006-ban az innovatív Kismama Reintegrációs Projekt keretében támogatta az Európai Unió és sok-sok kismama tanúsíthatja fejlesztő voltát, melyről áprilistól a projekt honlapján is lehet információt szerezni.
Február elejétől azonban, helyben is részt lehet venni ezeken a foglalkozásokon, melyekről információt Staudinger Csillától kérhetnek az érdeklődők telefonon, a 30/33-11-844-es telefonszámon, vagy e-mailben: maminokmail@gmail.com.
(Staudinger Csilla)
RINGATÓ - Sárkányparipán vágtatnak
Bizony, és gyémántmadarat is mosdatnak, talpakat csikiznek, borsót főznek, kalácsot sütnek a ringatóra látogató babák és mamák. Mindezt a zene és a képzelet segítségével. Gáspárné Kovács Modeszta zenetanárral, a Ringató foglalkozások vezetőjével beszélgettem.
- Mi a Ringató? Mi a célja a foglalkozásoknak?
- A Ringató egy mára már országosra bővült zenei nevelési program, amely három évesnél kisebb gyerekek szüleinek szól. A programot a Forrai Katalin díjas énektanár, Gállné Gróh Ili hívta életre több mint 15 évvel ezelőtt. A Ringató bejegyzett védjegy, a foglalkozások minőségét, a foglalkozásvezetők szakmai felkészültségét módszertani tanfolyam és vizsga biztosítja.
Hetente egyszer jövünk össze Pátyon a művelődési házban, ahol mintát kapnak a szülők a kisgyermekkori zenei nevelés családban történő lehetőségeire kodályi elvek alapján.
- Mi történik a foglalkozásokon?
- A foglalkozásokon igényesen - kifejezetten ennek a korosztálynak - válogatott dalok, mondókák hangzanak el, legnagyobb részt a néphagyományból merítve, de mívesebb komponált gyermekdalokkal és más népek dalaival is ismerkedünk. Nem használunk gépzenét, csak tiszta, élő énekhanggal, élő hangszerjátékkal tápláljuk a gyerekek lelkivilágát. A foglalkozások részét képezik még az ölbéli játékok-lovagoltatók, hintáztatók, altatók, kéz-kar-lábjátékok, sétáltatók, melyek mind-mind erősítik, mélyítik az anya-gyermek kapcsolatot, bizonyságot adnak arra, mekkora jelentősége van a hangokkal, szavakkal való játéknak, testi kapcsolatnak, érintéseknek.
- Mi van, ha a gyermekem futkározik, nem tud egy helyben ülni?
- A gyerekek bizony nem csak futkározni szoktak a foglalkozáson, hanem kúszni-mászni, egymást szeretgetni, olykor sírni vagy aludni is. Ez mind rendben van így. A foglalkozás célja nem az, hogy a kicsiket erőnek erejével a szőnyegen tartsuk, játékra, figyelemre kényszerítsük. Nagyon fontos szem előtt tartanunk azt, hogy 3 éves kor alatt még nincs direkt tanítás, amellett ebben az életkorban még nem kitartó a figyelem. A mi feladatunk az, hogy oldott, szeretetteljes légkört teremtsünk a foglalkozásokon, és így megszülethet a varázslat. A kicsiknek nincs dolga, feladata, figyelnek, ha tudnak, ha akarnak. Tapasztalatom szerint így is minden leülepszik, amit hallanak.
- Mi történik, ha nem tiszta az énekhangom?
- Mindig elmondom az újonnan érkező, tétova mamáknak, hogy itt semmi nem kötelező, ahogy a kicsiknek nincs dolguk, úgy nekik sem „kell” énekelniük. Otthon kettesben a gyermekkel oldottabbak, de közösségben sokan tartózkodóak... Valahogy minden csoportban hasonlóképpen indult ez az elején; a mondókák, sétáltatók, hintáztatók között ültünk a szőnyegen, énekeltem a mamáknak, néhányan velem dúdolták a gyermekkorukból felsejlő dallamokat. Bíztattam őket, hogy jöjjön velem, aki ismeri, előkerült a triangulum, metallofon, és egyre bátorodtak a mamák, teltebb lett a hangzás. Hihetetlen ereje van annak, ha fiatal nők, asszonyok énekelnek együtt, ősidők óta így van ez. Ma már ismert kánonokat énekelünk 2-3 szólamban és kodály biciniumok is zengnek a foglalkozásokon. A piciknek pedig csillog a szeme, ahogy ott kuporognak az anyukájuk ölében, és bizony tátva vannak a szájacskák... A lényeg pedig ez: nem kell képzett zenésznek lennünk, vagy tökéletes hanggal rendelkeznünk ahhoz, hogy gyermekünkben felkeltsük a szépre, a jóra, az igényesre, az értékesre irányuló vágyat. A művészet eszközeivel való nevelést már ebben az életkorban el kell kezdeni. Az édesanyák, a családok feladata elsősorban az, hogy megóvják gyermekeiket a zenei és egyéb selejttől. Ha egy anyukában megvan az erre irányuló vágy és igényesség, akkor egy-két félresiklott énekhang mit sem változtat az eredményen. Arról nem is beszélve, hogy a Ringatóra járó mamák egyre tisztábban énekelnek...
- Meg tudom majd jegyezni a dalokat, játékokat?
- A foglalkozásokon többször ismételjük a dalokat, mondókákat, ölbéli játékokat. Egy -egy arc-, vagy kézsimogató, lovagoltató, höcögtető-döcögtető játék olyan rövid, pár pillanat alatt elrepül, többször újra kell, hogy játsszuk, és akkor a gyerekek egyszer csak megérzik a hangulatát, örömét, vagy fel is ismerik, rájönnek, hogy huncutkodás lesz a végén, kéredzkednek az anyukájuk ölébe, nyújtják a kezüket. A kedvelt dalokra, mondókákra, játékokra hétről-hétre visszatérünk, a mamák kérhetik is a kedvenceket, így szépen, fokozatosan bővül a repertoár.
- Mikor vannak a foglalkozások?
Nagyon örülök, hogy Pátyon nagy az igény a Ringatóra, így márciustól már két csoportban énekelünk tovább, szerdánként várom a családokat 9.30-tól 10-ig, ill. 10.15-től 10.45-ig. Bővebbet a http://www.ringato.hu/ oldalon olvashatnak, vagy a 06/20-372-7736 telefonszámon érdeklődhetnek.
- Köszönöm a beszélgetést!
- Én köszönöm.
(Kálmán Dóra)
- Mi a Ringató? Mi a célja a foglalkozásoknak?
- A Ringató egy mára már országosra bővült zenei nevelési program, amely három évesnél kisebb gyerekek szüleinek szól. A programot a Forrai Katalin díjas énektanár, Gállné Gróh Ili hívta életre több mint 15 évvel ezelőtt. A Ringató bejegyzett védjegy, a foglalkozások minőségét, a foglalkozásvezetők szakmai felkészültségét módszertani tanfolyam és vizsga biztosítja.
Hetente egyszer jövünk össze Pátyon a művelődési házban, ahol mintát kapnak a szülők a kisgyermekkori zenei nevelés családban történő lehetőségeire kodályi elvek alapján.
- Mi történik a foglalkozásokon?
- A foglalkozásokon igényesen - kifejezetten ennek a korosztálynak - válogatott dalok, mondókák hangzanak el, legnagyobb részt a néphagyományból merítve, de mívesebb komponált gyermekdalokkal és más népek dalaival is ismerkedünk. Nem használunk gépzenét, csak tiszta, élő énekhanggal, élő hangszerjátékkal tápláljuk a gyerekek lelkivilágát. A foglalkozások részét képezik még az ölbéli játékok-lovagoltatók, hintáztatók, altatók, kéz-kar-lábjátékok, sétáltatók, melyek mind-mind erősítik, mélyítik az anya-gyermek kapcsolatot, bizonyságot adnak arra, mekkora jelentősége van a hangokkal, szavakkal való játéknak, testi kapcsolatnak, érintéseknek.
- Mi van, ha a gyermekem futkározik, nem tud egy helyben ülni?- A gyerekek bizony nem csak futkározni szoktak a foglalkozáson, hanem kúszni-mászni, egymást szeretgetni, olykor sírni vagy aludni is. Ez mind rendben van így. A foglalkozás célja nem az, hogy a kicsiket erőnek erejével a szőnyegen tartsuk, játékra, figyelemre kényszerítsük. Nagyon fontos szem előtt tartanunk azt, hogy 3 éves kor alatt még nincs direkt tanítás, amellett ebben az életkorban még nem kitartó a figyelem. A mi feladatunk az, hogy oldott, szeretetteljes légkört teremtsünk a foglalkozásokon, és így megszülethet a varázslat. A kicsiknek nincs dolga, feladata, figyelnek, ha tudnak, ha akarnak. Tapasztalatom szerint így is minden leülepszik, amit hallanak.
- Mi történik, ha nem tiszta az énekhangom?
- Mindig elmondom az újonnan érkező, tétova mamáknak, hogy itt semmi nem kötelező, ahogy a kicsiknek nincs dolguk, úgy nekik sem „kell” énekelniük. Otthon kettesben a gyermekkel oldottabbak, de közösségben sokan tartózkodóak... Valahogy minden csoportban hasonlóképpen indult ez az elején; a mondókák, sétáltatók, hintáztatók között ültünk a szőnyegen, énekeltem a mamáknak, néhányan velem dúdolták a gyermekkorukból felsejlő dallamokat. Bíztattam őket, hogy jöjjön velem, aki ismeri, előkerült a triangulum, metallofon, és egyre bátorodtak a mamák, teltebb lett a hangzás. Hihetetlen ereje van annak, ha fiatal nők, asszonyok énekelnek együtt, ősidők óta így van ez. Ma már ismert kánonokat énekelünk 2-3 szólamban és kodály biciniumok is zengnek a foglalkozásokon. A piciknek pedig csillog a szeme, ahogy ott kuporognak az anyukájuk ölében, és bizony tátva vannak a szájacskák... A lényeg pedig ez: nem kell képzett zenésznek lennünk, vagy tökéletes hanggal rendelkeznünk ahhoz, hogy gyermekünkben felkeltsük a szépre, a jóra, az igényesre, az értékesre irányuló vágyat. A művészet eszközeivel való nevelést már ebben az életkorban el kell kezdeni. Az édesanyák, a családok feladata elsősorban az, hogy megóvják gyermekeiket a zenei és egyéb selejttől. Ha egy anyukában megvan az erre irányuló vágy és igényesség, akkor egy-két félresiklott énekhang mit sem változtat az eredményen. Arról nem is beszélve, hogy a Ringatóra járó mamák egyre tisztábban énekelnek...
- Meg tudom majd jegyezni a dalokat, játékokat?
- A foglalkozásokon többször ismételjük a dalokat, mondókákat, ölbéli játékokat. Egy -egy arc-, vagy kézsimogató, lovagoltató, höcögtető-döcögtető játék olyan rövid, pár pillanat alatt elrepül, többször újra kell, hogy játsszuk, és akkor a gyerekek egyszer csak megérzik a hangulatát, örömét, vagy fel is ismerik, rájönnek, hogy huncutkodás lesz a végén, kéredzkednek az anyukájuk ölébe, nyújtják a kezüket. A kedvelt dalokra, mondókákra, játékokra hétről-hétre visszatérünk, a mamák kérhetik is a kedvenceket, így szépen, fokozatosan bővül a repertoár.
- Mikor vannak a foglalkozások?
Nagyon örülök, hogy Pátyon nagy az igény a Ringatóra, így márciustól már két csoportban énekelünk tovább, szerdánként várom a családokat 9.30-tól 10-ig, ill. 10.15-től 10.45-ig. Bővebbet a http://www.ringato.hu/ oldalon olvashatnak, vagy a 06/20-372-7736 telefonszámon érdeklődhetnek.
- Köszönöm a beszélgetést!
- Én köszönöm.
(Kálmán Dóra)
2008. március 3., hétfő
KALANDRA FEL! – Irány az Arborétum!
Februári kirándulásunk egy gyönyörű, napfényes vasárnap délelőtt igazán jól sikerült. 18 kiránduló és 3 kutyus vágott neki a Nagy-szénás „derekának”. Fent az ígért kilátás, a hegyet megkerülve pedig számomra sosem látott hóvirágmező fogadott minket. 
Március 30-án az Alcsúti Arborétumot fogjuk meglátogatni, ½ 10-kor indulunk a CBA parkolójából. A 10 órás nyitásra szeretnénk odaérni, jegyárak felnőtteknek 500, gyerekeknek 300 Ft. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!(Borlai Barbara)
KINCSÜNK AZ EGÉSZSÉG – Életmentés
Szégyen, nem szégyen: ha eddig a gyerekeimmel baleset történt (leestek, beverték, felszakadt, vérzett, félrenyelt, nem vett levegőt stb.), jobb megoldás híján sikítozni kezdtem. Bárhol: egyedül, tömegben, otthon, nyílt utcán. Aztán amikor kellőképpen felhergeltem ezzel mind a fiúkat mind önmagamat, remegő kézzel, pillanatnyi ötletektől vezérelve „csináltam valamit”. Szerintem pontosan az ilyen „sikítozós-pánikolós-stresszelős” anyukáknak találta ki négy évvel ezelőtt két gyermekorvos (dr. Krivácsy Péter, dr. Benke Péter) és egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező, koraszülött csecsemőkkel foglalkozó főnővér (Sedlák Gabriella) a Léghajó Programot (Bővebben a programról: www.leghajo.hu).
Február 15-én Pátyon, a Művelődési Házban, Somogyi Tünde szervezésében nyolc pátyi és egy etyeki anyuka (és leendő anyuka) vett részt a Léghajó Program I. kurzusán. A közel 7 órás előadás és gyakorlati bemutató alatt többek között megtanultuk hogyan mérjük fel bármilyen baleset esetén, hogy mekkora a baj (gyermek légzésének, bőre színének és tudatállapotának gyors vizsgálatával), mit tegyünk láz, hányás, hasmenés esetén, hogyan állapítsuk meg a kiütések súlyosságát, illetve hogyan cselekedjünk, ha valamilyen mérgezés gyanúja áll fenn (gyógyszer, gomba, vegyszer). Az előadók természetesen a megelőzést hangsúlyozták, tapasztalataik szerint a balesetek zöme elkerülhető lenne/lett volna, ha a szülők körültekintőbbek, előrelátóbbak lennének/lettek volna. Az előadók kitértek a stresszhelyzet kezelésére is: elsajátítottuk azt a technikát, hogy hogyan tudjuk (viszonylagos) nyugodtságunkat ilyen esetekben megőrizni. A nap végén gyakorlattal egybekötve megtanultuk hogyan kell egy csecsemőt és egyévesnél nagyobb gyermeket újraéleszteni, illetve félrenyelt tárgyat eltávolítani.
Utolsóként, fejgörccsel jöttem el: sok volt az információ, megrázott maga az újraélesztés. Nem tudom, hogy képes lennék-e újraéleszteni valakit, de hogy tudnám, mit kell tenni, abban úgy érzem: biztos vagyok. Lehet, hogy sikítoznék egy jót (ezt már úgy megszoktam), de most már főleg arra törekednék, hogy a helyzet súlyosságának felmérése után tegyem a dolgom. Ajánlom mindenkinek a Léghajó Programot, aki bizonytalan magában, aki rosszul reagál balesetek esetén, aki felelősnek érzi magát gyermekei egészségéért és biztonságáért.
Somogyi Tünde (aki, azóta már „hasznosíthatta” is a tanfolyamon tanultak egy részét) újabb kurzusokat szervez itt Pátyon. Azoknak is, akik lemaradtak az I. kurzusról, és azoknak is, akik a tanfolyam II. része (melynek témái: házipatika összeállítása, betegségek, balesetek utazáskor, skarlát, bárányhimlő, agyhártya-agyvelőgyulladás, védőoltások, sebellátás a gyakorlatban) után érdeklődnének. Bővebb információkat a 06/30-95-12-335 számon, vagy a tundesom@freemail.hu e-mail címen kérhetnek.
A tanfolyamok minimum 6 fő (maximum 12 fő) esetén indulnak. Tervezett időpontok: április 4. (I. kurzus), április 11. (II. kurzus). Jelentkezési határidő: március 25.
(Balogh Anita)
Február 15-én Pátyon, a Művelődési Házban, Somogyi Tünde szervezésében nyolc pátyi és egy etyeki anyuka (és leendő anyuka) vett részt a Léghajó Program I. kurzusán. A közel 7 órás előadás és gyakorlati bemutató alatt többek között megtanultuk hogyan mérjük fel bármilyen baleset esetén, hogy mekkora a baj (gyermek légzésének, bőre színének és tudatállapotának gyors vizsgálatával), mit tegyünk láz, hányás, hasmenés esetén, hogyan állapítsuk meg a kiütések súlyosságát, illetve hogyan cselekedjünk, ha valamilyen mérgezés gyanúja áll fenn (gyógyszer, gomba, vegyszer). Az előadók természetesen a megelőzést hangsúlyozták, tapasztalataik szerint a balesetek zöme elkerülhető lenne/lett volna, ha a szülők körültekintőbbek, előrelátóbbak lennének/lettek volna. Az előadók kitértek a stresszhelyzet kezelésére is: elsajátítottuk azt a technikát, hogy hogyan tudjuk (viszonylagos) nyugodtságunkat ilyen esetekben megőrizni. A nap végén gyakorlattal egybekötve megtanultuk hogyan kell egy csecsemőt és egyévesnél nagyobb gyermeket újraéleszteni, illetve félrenyelt tárgyat eltávolítani.
Utolsóként, fejgörccsel jöttem el: sok volt az információ, megrázott maga az újraélesztés. Nem tudom, hogy képes lennék-e újraéleszteni valakit, de hogy tudnám, mit kell tenni, abban úgy érzem: biztos vagyok. Lehet, hogy sikítoznék egy jót (ezt már úgy megszoktam), de most már főleg arra törekednék, hogy a helyzet súlyosságának felmérése után tegyem a dolgom. Ajánlom mindenkinek a Léghajó Programot, aki bizonytalan magában, aki rosszul reagál balesetek esetén, aki felelősnek érzi magát gyermekei egészségéért és biztonságáért.
Somogyi Tünde (aki, azóta már „hasznosíthatta” is a tanfolyamon tanultak egy részét) újabb kurzusokat szervez itt Pátyon. Azoknak is, akik lemaradtak az I. kurzusról, és azoknak is, akik a tanfolyam II. része (melynek témái: házipatika összeállítása, betegségek, balesetek utazáskor, skarlát, bárányhimlő, agyhártya-agyvelőgyulladás, védőoltások, sebellátás a gyakorlatban) után érdeklődnének. Bővebb információkat a 06/30-95-12-335 számon, vagy a tundesom@freemail.hu e-mail címen kérhetnek.
A tanfolyamok minimum 6 fő (maximum 12 fő) esetén indulnak. Tervezett időpontok: április 4. (I. kurzus), április 11. (II. kurzus). Jelentkezési határidő: március 25.
(Balogh Anita)
LURKÓ SAROK – Tojásfestés
Március 16-án, vasárnap délután 3 és 5 óra között várunk minden gyerkőcöt a Közösségi Házba tojást díszíteni, kisebbeket rajzolni, színezni! Tojást (ha lehet olyat, amit anya kifújt előtte – a tojás alján és tetején kis lyukat kell ütni, pl. hústűvel, és erősen kifújni a tojás belsejét) feltétlenül hozzatok magatokkal, a többi anyagot a Közösségi Ház biztosítja 300 Ft hozzájárulás fejében. A lelkes tojásfestőket kis meglepetéssel jutalmazzuk!
Múlt havi Kísérletezz! Felhívásunkra lapzártáig nem érkezett helyes megfejtés, így erre március 20-ig tovább várunk, ne feledjétek, hogy értékes nyeremények várnak gazdára!
Múlt havi Kísérletezz! Felhívásunkra lapzártáig nem érkezett helyes megfejtés, így erre március 20-ig tovább várunk, ne feledjétek, hogy értékes nyeremények várnak gazdára!
2008. február 5., kedd
BÖJTÖLJÜNK? MOZDULJUNK?
Február 6-án véget ért a vidám farsangi időszak, s kezdetét vette a 40 napos nagyböjt, mely vallásos gyakorlat ugyan, de ne feledjük, hogy a régi bölcsek szerint az ételtől való tartózkodás gyakran a legjobb orvosság az emésztési bajokból eredő betegségek gyógyítására, ezen túl erősíti az akaraterőt, a lelki ellenálló képességet és fokozza a szellemi tevékenységet, segíti az elmélyült gondolkodást. De ez a felnőttek dolga.
A gyerekekkel aranyvesszőt hajtatunk és hagymás növényeket a konyhaablakban, a hónap végén, Mátyás napján figyeljük az időjárást, mert a mondás szerint: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál!”
Lassan készülődhetünk a télűző népi hagyományok felelevenítésére is. Mégis a legfontosabb, hogy mozduljunk: jön a tavasz! Ebben a hónapban a mozgáshoz igyekszünk kedvet csinálni, de elgondolkodtató írásainkat is ajánljuk.
A gyerekekkel aranyvesszőt hajtatunk és hagymás növényeket a konyhaablakban, a hónap végén, Mátyás napján figyeljük az időjárást, mert a mondás szerint: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál!”
Lassan készülődhetünk a télűző népi hagyományok felelevenítésére is. Mégis a legfontosabb, hogy mozduljunk: jön a tavasz! Ebben a hónapban a mozgáshoz igyekszünk kedvet csinálni, de elgondolkodtató írásainkat is ajánljuk.
GYEREKPINCE – Felhívás
Emlékeznek még 2007. júniusának első hétvégéjére? Szülői kezdeményezésre, az önkormányzat- és helyi vállalkozók támogatásával, társadalmi munkában valósult meg nagy sikerrel a Pátyi Pincenapok keretén belül az első Gyerekpince. Akkor sokan írták a Vendégkönyvbe: szeretnék, ha ez a kezdeményezés hagyománnyá nőné ki magát, erejükhöz mérten segítenének is benne. Itt a lehetőség! Várunk ötleteket, segítőket a szervezésben és lebonyolításban, esetleg anyagi támogatást. A szervezőkkel – többek között - Balogh Anitán keresztül (tel: 70/540 6292) vagy az Interneten (patygyerek@freemail.hu) vehetik fel a kapcsolatot!
KALANDRA FEL! – Irány Nagykovácsi!
Több meglepetést is tartogatott számomra januári kirándulásunk: az előző napi eső ellenére nem volt sár, a reggeli +8°C ellenére pedig nem volt érdeklődő kiránduló! Amikor kis családunk elérte a kilátót, lemerült a fényképezőgépünk, ezért a meglepően tiszta időben a Budapestre és környező hegyekre nyíló remek kilátást nem tudtuk megörökíteni… Madártávlatból megszemléltük jövő havi kirándulásunk helyszínét, a Nagy-szénást. A meleg ellenére havas, jeges volt a Hárs-hegy keleti oldala, így a csúszós utat elkerülve a déli oldali bánya felé mentünk, ahol gyönyörű zöld mohaszőnyeg várt bennünket – szinte kedvem lett volna belefeküdni! Másfél óra alatt jártuk meg ezt a kis utat, 2 és fél éves lányomat tudom csak meginterjúvolni, szerinte: „jó volt”.
Február 24-én 9-kor indulunk autóval a CBA parkolójából Nagykovácsiba. Felkapaszkodunk az 550 m magas Nagy-szénásra, ahol jó idő esetén nagyon szép kilátás vár minkét, majd a hegyet jelzett turista-úton megkerülve érkezünk vissza az autókhoz. A ~7km hosszú út megtételéhez ennivalóra és 3,5 órára lesz szükségünk.
Úgy gondolom, hogy a „rossz idő” nem lehet ok arra, hogy a mi családunk ne kerekedjen fel ezeken a meghirdetett vasárnapokon, de örülnénk, ha csatlakoznánk hozzánk mások is! Ezért bíztatnám olvasóinkat, hogy tegyenek egy próbát, és ha kételyeik, kérdéseik vannak, hívjanak a 30/474 5521-es számon!
(Borlai Barbara)
LURKÓ SAROK – Kísérletezz!
Ebben a hónapban a nagyobbakat is várjuk egy kis játékra! Végezzétek el az alábbi kísérleteket. Aki utánajár és megírja nekünk a jelenségek okait, az értékes ajándékot nyerhet! Az Info Support Bt. jóvoltából 2 db számítógépre csatlakoztatható USB/FM rádiót sorsolunk ki a megfejtők között.
* Fess egy kb. 15 cm átmérőjű piros „pöttyöt” egy fehér lapra. Nézd kb. 1 percig 2m távolságból, majd nézz rá egy üres, fehér falrészre. Mi történik?
* Egy teáskanál szódabikarbónát oldjál fel kb. 4 evőkanál vízben. Önts rá 1 vagy 2 evőkanál ecetet. Mi történik?
Megfejtéseiteket a Pátyi Lurkó postaládájába (Közösségi Ház kerítése) vagy a patygyerek@freemail.hu címre várjuk március 2-ig!
Múlt hónapban a két színező között az alábbi hasonlóságok voltak elrejtve:
Szív a korcsolyás lány ruháján = mackó orra, csillag volt mindkét képen, a lány zsebe = mackó felett a hold, a lány lábánál lévő hógolyó = mackó sapkáján a bojt. Helyes megfejtést Biernaczky Anna küldött be, aki ügyességi játékokat kap ajándékba. Gratulálunk neki!
* Fess egy kb. 15 cm átmérőjű piros „pöttyöt” egy fehér lapra. Nézd kb. 1 percig 2m távolságból, majd nézz rá egy üres, fehér falrészre. Mi történik?
* Egy teáskanál szódabikarbónát oldjál fel kb. 4 evőkanál vízben. Önts rá 1 vagy 2 evőkanál ecetet. Mi történik?
Megfejtéseiteket a Pátyi Lurkó postaládájába (Közösségi Ház kerítése) vagy a patygyerek@freemail.hu címre várjuk március 2-ig!
Múlt hónapban a két színező között az alábbi hasonlóságok voltak elrejtve:
Szív a korcsolyás lány ruháján = mackó orra, csillag volt mindkét képen, a lány zsebe = mackó felett a hold, a lány lábánál lévő hógolyó = mackó sapkáján a bojt. Helyes megfejtést Biernaczky Anna küldött be, aki ügyességi játékokat kap ajándékba. Gratulálunk neki!
NÉGYSZEMKÖZT - Egyszemélyes intézmény
Beszélgetés Kerékné Monori Klárával, a Művelődési Ház vezetőjével
Áprilisban lesz nyolc éve, hogy a Művelődési Ház programjait szervezi, és az intézményt vezeti, Kerékné Monori Klára. Vele beszélgettem sikerekről, kudarcokról és tervekről.
- Meglepődtem, hogy még „csak” nyolc éve dolgozol itt, nekem sokkal többnek tűnik.
- Pedig 2000 áprilisában kerültem ide, és rögtön a „mélyvízbe dobtak”: úgy kaptam meg a Pincenapok szervezését, hogy még egy szerződést sem láttam. Emlékszem, a zenét pl. egy házi hifitoronnyal biztosítottuk. Aztán két év gyakorlattal iskolapadba ültem: 2002-től 2005-ig voltam a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola hallgatója, művelődésszervező szakon végeztem.
- Milyen, általad szervezett programra emlékszel szívesen vissza?
- Számomra nagyon sikeres rendezvény volt például 2005-ben az első Márton-napi lampionos felvonulás, amit a borversennyel kapcsoltunk össze. Nagyon izgultam, hogy lesz-e elég érdeklődő egy teljesen új programon, de meglepően sokan jöttek el. De a tavalyi Pincenapokra is szívesen emlékszem, mivel sokan voltak, akik segítségükkel, ötleteikkel támogatták a munkámat. Egyedül azt hiszem, nem tudtam volna ilyen jól megszervezni. Régen a civil szervezetek szervezték a Pincenapokat, megoszlottak a feladatok. Azóta ezt a Művelődési Ház átvállalta, egy kollégára és a közmunkásokra tudok támaszkodni. Rendkívül élvezem a Pincenapok szervezését, de egyedül nagyon nehéz.
- Mi az, amit kudarcnak élsz meg?
- Számomra egyértelműen kudarc, ha megszervezek valamit, és nagyon kevés a résztvevő. Mint például tavaly, a Budaörsi Játékszín Öbölből vödörbe előadásán. Azt hiszem, nagyon jól meghirdettük a műsort, a színészek szívüket-lelküket beleadták, és mégis alig volt érdeklődő. De például az idei Kultúra Napja alkalmából rendezett Kiss Zenede Alapfokú Művészeti iskola növendékeinek műsora is kisebb csalódás volt, ahol szintén kevesen voltak, mivel több szülő csak lehozta a gyermekét, majd érte jött a műsor végén. Pedig ez egy vasárnapi rendezvény volt. Tisztelet a kivételnek, de a mai szülők hozzáállása is megváltozott. Megszűnőben van, hogy ezek a programok „nagy családi eseménynek” számítsanak.
Egyébként nagyon nehéz faluszinten meghirdetni a programokat, mert nincs egységes hirdetőtábla, ahová plakátokat lehetne elhelyezni, vagy ha ki is tesszük arra a kevésre, másnapra már letépik.
Szomorúan tapasztaltam azt is, hogy egy-egy civil szervezet saját magának megszervezi a programot, arra elmegy, de a másikéra már nem. Úgy érzem nincs átjárás a civil szervezetek között, amit nagyon sajnálok. De talán mintha ez az utóbbi években kicsit „fellazult” volna. Kevés szervezet van, mely faluszinten szervez programokat, persze itt is vannak kivételek. Talán a Közösségi Ház, a Pátyi Hun -Magyar Hagyományőrző Alapítvány, a Székely kör és a Művelődési Ház az, amely az egész falunak, minden szintnek és rétegnek szervezi a programjait.
- Milyen terveid vannak a közeljövőben, milyen változások lesznek a Művelődési Ház „életében”?
- A legfontosabb, és aminek nagyon örülök, hogy tavaszra elkészül a honlapunk: patymuvhaz.hu néven. Nagy kapacitású tárhelyet szeretnék, ahová sok fényképet, videót is felteszünk majd. Azt tervezem, hogy az összes civil szervezet programját feltüntetjük, de ehhez az kell, hogy mindig megkapjam a friss információkat. A honlap elindulásáról mindenképpen tájékoztatni fogom a Pátyi Kurír olvasóit.
Ezek mellett minden évben tervben van a Művelődési Ház karbantartása, felújítása: az önkormányzat évente biztosít egy bizonyos összeget, amelyet erre fordíthatok. Idén a nagyteremben a vezetékek kicserélését és festést terveztem, jövőre a nyílászárók mázolását vagy cseréjét, a rákövetkező évben a padlóburkolatot szeretnénk kicseréltetni. Emellett minden évben rengeteg pályázatot nyújtok be, tavaly például a Magyar Államkincstár által biztosított pályázati pénzen vettünk új színpadi függönyt, asztalokat. Évente a programok megszervezésére 2 millió forintos költségvetésből kell gazdálkodnom, ami úgy-ahogy elég. A legnagyobb álmom mégis egy nagyobb Művelődési Ház, mert a község ezt az épületet rég kinőtte, hiszen például egy óvodai, iskolai rendezvény esetén a nagyterembe nem férnek be a szülők, családtagok.
- A Pátyi Lurkó főleg kisgyermekeknek és szüleiknek ajánl programokat. Milyen lehetőségek vannak a számukra a Művelődési Házban?
- A legkisebbeknek a Baba-mama tornát tudom ajánlani, ami márciustól fog újraindulni Lukovich Petra gyógytornász vezetésével. A pontos időpontot a készülő honlapunkon olvashatják majd az érdeklődők.
A Ringató – mely a várandós kismamáktól kezdve az oviba készülő gyerekeket is várja -, nagyon sikeres. Ha minden igaz, nemsokára két csoport is lesz, annyian vannak. Jelenleg minden szerdán 10:15-10:45-ig vannak foglalkozások Gáspárné Kovács Modeszta zenetanár vezetésével.
Nagyobb korcsoportnak, 3 éves kortól, kezdő és haladó néptánc foglalkozások vannak, melyet Kiss Zsuzsanna tánctanár tart minden kedden 17:30-18:30-ig, illetve minden szerdán 16:00-18:30-ig.
Ezek az állandó programok. Ezen kívül a Kiss Zenede Alapfokú Művészeti Iskola tanára, hétfői és csütörtöki napokon jazz - táncot oktat, ahová iskoláskorúak jelentkezhetnek.
Február 17-én Wass Albert vers- és prózamondó versenyt rendezünk az író születésének 100. és halálának 10. évfordulójának tiszteletére. Bárki jelentkezhet, nem kell a verset megtanulni, az is elég, ha felolvassa. Jelentkezési határidő: február 13.
De itt szeretném felhívni minden kedves olvasó figyelmét, hogy igény- és megfelelő létszám esetén bármilyen programot szívesen megszervezek, mert én sajnos nem tudok mások fejével gondolkodni, nem tudom egyedül kitalálni, hogy mire lenne igény. Ilyen, „alulról jövő” kezdeményezés volt pár évvel ezelőtt, hogy szervezzünk „távirányítós autó-versenyt”. Igény volt rá, megfelelő számú érdeklődő, megszerveztük és nagyon sikeres volt. Vagy például szintén egy helyi lakos kezdeményezésére tartottunk tavaly kosárfonó tanfolyamot. Mindenre van lehetőség, bármilyen ötletet szívesen veszek.
- Térjünk vissza a Pincenapokra! Idén milyen programokat tervezel?
- Az idei költségvetési terv még elbírálás alatt van, amint megtudom, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatok, összeállítom a tervezett programot. Első körben február 22-én, pénteken 18 órakor sok szeretettel várok minden érdeklődőt, pincetulajdonosokat, segítő szándékú embereket a Pincenapi megbeszélésen, itt a Művelődési Ház nagytermében. Ha a Pincehegy takarításával kell kezdeni, akkor takarítunk, szemetet szedünk, ahogy múlt évben is. Tavaly többen is úgy gondolták: itt az ideje, hogy közösen tegyünk valamit a faluért, községünk egyik legjelentősebb rendezvényéért. Nagyon örülnék, ha idén is számíthatnék rájuk és a segítségükre.
(Balogh Anita)
Áprilisban lesz nyolc éve, hogy a Művelődési Ház programjait szervezi, és az intézményt vezeti, Kerékné Monori Klára. Vele beszélgettem sikerekről, kudarcokról és tervekről.
- Meglepődtem, hogy még „csak” nyolc éve dolgozol itt, nekem sokkal többnek tűnik.
- Pedig 2000 áprilisában kerültem ide, és rögtön a „mélyvízbe dobtak”: úgy kaptam meg a Pincenapok szervezését, hogy még egy szerződést sem láttam. Emlékszem, a zenét pl. egy házi hifitoronnyal biztosítottuk. Aztán két év gyakorlattal iskolapadba ültem: 2002-től 2005-ig voltam a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola hallgatója, művelődésszervező szakon végeztem.
- Milyen, általad szervezett programra emlékszel szívesen vissza?
- Számomra nagyon sikeres rendezvény volt például 2005-ben az első Márton-napi lampionos felvonulás, amit a borversennyel kapcsoltunk össze. Nagyon izgultam, hogy lesz-e elég érdeklődő egy teljesen új programon, de meglepően sokan jöttek el. De a tavalyi Pincenapokra is szívesen emlékszem, mivel sokan voltak, akik segítségükkel, ötleteikkel támogatták a munkámat. Egyedül azt hiszem, nem tudtam volna ilyen jól megszervezni. Régen a civil szervezetek szervezték a Pincenapokat, megoszlottak a feladatok. Azóta ezt a Művelődési Ház átvállalta, egy kollégára és a közmunkásokra tudok támaszkodni. Rendkívül élvezem a Pincenapok szervezését, de egyedül nagyon nehéz.
- Mi az, amit kudarcnak élsz meg?
- Számomra egyértelműen kudarc, ha megszervezek valamit, és nagyon kevés a résztvevő. Mint például tavaly, a Budaörsi Játékszín Öbölből vödörbe előadásán. Azt hiszem, nagyon jól meghirdettük a műsort, a színészek szívüket-lelküket beleadták, és mégis alig volt érdeklődő. De például az idei Kultúra Napja alkalmából rendezett Kiss Zenede Alapfokú Művészeti iskola növendékeinek műsora is kisebb csalódás volt, ahol szintén kevesen voltak, mivel több szülő csak lehozta a gyermekét, majd érte jött a műsor végén. Pedig ez egy vasárnapi rendezvény volt. Tisztelet a kivételnek, de a mai szülők hozzáállása is megváltozott. Megszűnőben van, hogy ezek a programok „nagy családi eseménynek” számítsanak.
Egyébként nagyon nehéz faluszinten meghirdetni a programokat, mert nincs egységes hirdetőtábla, ahová plakátokat lehetne elhelyezni, vagy ha ki is tesszük arra a kevésre, másnapra már letépik.
Szomorúan tapasztaltam azt is, hogy egy-egy civil szervezet saját magának megszervezi a programot, arra elmegy, de a másikéra már nem. Úgy érzem nincs átjárás a civil szervezetek között, amit nagyon sajnálok. De talán mintha ez az utóbbi években kicsit „fellazult” volna. Kevés szervezet van, mely faluszinten szervez programokat, persze itt is vannak kivételek. Talán a Közösségi Ház, a Pátyi Hun -Magyar Hagyományőrző Alapítvány, a Székely kör és a Művelődési Ház az, amely az egész falunak, minden szintnek és rétegnek szervezi a programjait.
- Milyen terveid vannak a közeljövőben, milyen változások lesznek a Művelődési Ház „életében”?
- A legfontosabb, és aminek nagyon örülök, hogy tavaszra elkészül a honlapunk: patymuvhaz.hu néven. Nagy kapacitású tárhelyet szeretnék, ahová sok fényképet, videót is felteszünk majd. Azt tervezem, hogy az összes civil szervezet programját feltüntetjük, de ehhez az kell, hogy mindig megkapjam a friss információkat. A honlap elindulásáról mindenképpen tájékoztatni fogom a Pátyi Kurír olvasóit.
Ezek mellett minden évben tervben van a Művelődési Ház karbantartása, felújítása: az önkormányzat évente biztosít egy bizonyos összeget, amelyet erre fordíthatok. Idén a nagyteremben a vezetékek kicserélését és festést terveztem, jövőre a nyílászárók mázolását vagy cseréjét, a rákövetkező évben a padlóburkolatot szeretnénk kicseréltetni. Emellett minden évben rengeteg pályázatot nyújtok be, tavaly például a Magyar Államkincstár által biztosított pályázati pénzen vettünk új színpadi függönyt, asztalokat. Évente a programok megszervezésére 2 millió forintos költségvetésből kell gazdálkodnom, ami úgy-ahogy elég. A legnagyobb álmom mégis egy nagyobb Művelődési Ház, mert a község ezt az épületet rég kinőtte, hiszen például egy óvodai, iskolai rendezvény esetén a nagyterembe nem férnek be a szülők, családtagok.
- A Pátyi Lurkó főleg kisgyermekeknek és szüleiknek ajánl programokat. Milyen lehetőségek vannak a számukra a Művelődési Házban?
- A legkisebbeknek a Baba-mama tornát tudom ajánlani, ami márciustól fog újraindulni Lukovich Petra gyógytornász vezetésével. A pontos időpontot a készülő honlapunkon olvashatják majd az érdeklődők.
A Ringató – mely a várandós kismamáktól kezdve az oviba készülő gyerekeket is várja -, nagyon sikeres. Ha minden igaz, nemsokára két csoport is lesz, annyian vannak. Jelenleg minden szerdán 10:15-10:45-ig vannak foglalkozások Gáspárné Kovács Modeszta zenetanár vezetésével.
Nagyobb korcsoportnak, 3 éves kortól, kezdő és haladó néptánc foglalkozások vannak, melyet Kiss Zsuzsanna tánctanár tart minden kedden 17:30-18:30-ig, illetve minden szerdán 16:00-18:30-ig.
Ezek az állandó programok. Ezen kívül a Kiss Zenede Alapfokú Művészeti Iskola tanára, hétfői és csütörtöki napokon jazz - táncot oktat, ahová iskoláskorúak jelentkezhetnek.
Február 17-én Wass Albert vers- és prózamondó versenyt rendezünk az író születésének 100. és halálának 10. évfordulójának tiszteletére. Bárki jelentkezhet, nem kell a verset megtanulni, az is elég, ha felolvassa. Jelentkezési határidő: február 13.
De itt szeretném felhívni minden kedves olvasó figyelmét, hogy igény- és megfelelő létszám esetén bármilyen programot szívesen megszervezek, mert én sajnos nem tudok mások fejével gondolkodni, nem tudom egyedül kitalálni, hogy mire lenne igény. Ilyen, „alulról jövő” kezdeményezés volt pár évvel ezelőtt, hogy szervezzünk „távirányítós autó-versenyt”. Igény volt rá, megfelelő számú érdeklődő, megszerveztük és nagyon sikeres volt. Vagy például szintén egy helyi lakos kezdeményezésére tartottunk tavaly kosárfonó tanfolyamot. Mindenre van lehetőség, bármilyen ötletet szívesen veszek.
- Térjünk vissza a Pincenapokra! Idén milyen programokat tervezel?
- Az idei költségvetési terv még elbírálás alatt van, amint megtudom, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatok, összeállítom a tervezett programot. Első körben február 22-én, pénteken 18 órakor sok szeretettel várok minden érdeklődőt, pincetulajdonosokat, segítő szándékú embereket a Pincenapi megbeszélésen, itt a Művelődési Ház nagytermében. Ha a Pincehegy takarításával kell kezdeni, akkor takarítunk, szemetet szedünk, ahogy múlt évben is. Tavaly többen is úgy gondolták: itt az ideje, hogy közösen tegyünk valamit a faluért, községünk egyik legjelentősebb rendezvényéért. Nagyon örülnék, ha idén is számíthatnék rájuk és a segítségükre.
(Balogh Anita)
NÉPTÁNC - „Énekelünk, tapsolunk, topogunk, dobogunk”
A legjobb dolgok úgy kezdődnek, hogy pár bátor ember vesz egy nagy levegőt, és megvalósítja az álmát. A jelenlegi pátyi gyermek néptánc foglalkozások épp így kezdődtek. Karvázyné Leveleki Gyöngyvér és Reuss Gabriella pár éve elhatározták, hogy saját kezükbe veszik az irányítást, és színvonalas néptánc-oktatást szerveznek a gyerekeknek, helyben. Rábukkantak a Pátyon élő Kiss Zsuzsannára, aki a Táncművészeti Főiskolán tanít népi játékok tantárgyat és eredetileg óvónő, tehát a gyermekek és a népi játékok jó ismerője. És az álom megvalósult. Most már „csak” termet kellett szerezni, szoknyát varrni, fellépőruhát készíttetni, a gyerekeket egybeterelni, az órarendet megszervezni… A színpadon önfeledten játszó, táncoló kék pörgős szoknyás kislányok és pár ügyes legényke a bizonyíték, hogy a fáradozás megérte.
A Művelődési Ház szeptember óta ingyen biztosítja a nagytermet, köszönet érte! Újabban egyre több segítséget kapunk, a szervezői kör kibővült és így sokkal egyszerűbb, az anyukák már nem is gondolnak arra, hogy föladják a foglalkozások szervezését. A kis csoportok örömmel tesznek eleget a felkéréseknek, de igazából a történet nem (csak) erről szól. Nem tehetségkeresésről, nem szereplésről. Semmi másról, csak a zene, a játék, a tánc öröméről. Persze tanárszemmel nézve ezeken az órákon komplexen folyik a mozgás, a beszéd fejlesztése, koordinációja és a zenei nevelés. A koncentráció, a finommotoros mozgások javulása az élet minden területén segíti a gyerekeket. Az alapok, a mozgáselemek a magyar néptáncokból származnak, a hangsúly azonban a mondókázáson és az éneklésen is van. Sajnos kevés a fiú, de azért akadnak, főleg a testvérek közül. A környéken, pl. Zsámbékon, Biatorbágyon, Budakeszin már vannak hétvégi táncházak, kézműves foglalkozásokkal, mesemondással színezve. Zsámbékon még a szülők is összejöttek, és nekiveselkedtek a tánctanulásnak. A lelkes pátyi anyukák pedig most a hétvégi felnőtt táncházról álmodoznak…
A foglalkozások három korosztálynak, heti egy alkalommal vannak:
kedd 1730-1830 ovisoknak,
szerda 16-17 a 2-4 éveseknek,
szerda 17-1830 iskolásoknak.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak, bármikor lehet csatlakozni! Nincs nagycsaládos kedvezmény, minden gyerek fizet, viszont mindig elérhető áron. Érdeklődni Reuss Gabriellánál 06-20-92-50156, vagy Kiss Zuzsannánál 06-20-920-3395 lehet.
(Kálmán Dóra)
A Művelődési Ház szeptember óta ingyen biztosítja a nagytermet, köszönet érte! Újabban egyre több segítséget kapunk, a szervezői kör kibővült és így sokkal egyszerűbb, az anyukák már nem is gondolnak arra, hogy föladják a foglalkozások szervezését. A kis csoportok örömmel tesznek eleget a felkéréseknek, de igazából a történet nem (csak) erről szól. Nem tehetségkeresésről, nem szereplésről. Semmi másról, csak a zene, a játék, a tánc öröméről. Persze tanárszemmel nézve ezeken az órákon komplexen folyik a mozgás, a beszéd fejlesztése, koordinációja és a zenei nevelés. A koncentráció, a finommotoros mozgások javulása az élet minden területén segíti a gyerekeket. Az alapok, a mozgáselemek a magyar néptáncokból származnak, a hangsúly azonban a mondókázáson és az éneklésen is van. Sajnos kevés a fiú, de azért akadnak, főleg a testvérek közül. A környéken, pl. Zsámbékon, Biatorbágyon, Budakeszin már vannak hétvégi táncházak, kézműves foglalkozásokkal, mesemondással színezve. Zsámbékon még a szülők is összejöttek, és nekiveselkedtek a tánctanulásnak. A lelkes pátyi anyukák pedig most a hétvégi felnőtt táncházról álmodoznak…A foglalkozások három korosztálynak, heti egy alkalommal vannak:
kedd 1730-1830 ovisoknak,
szerda 16-17 a 2-4 éveseknek,
szerda 17-1830 iskolásoknak.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak, bármikor lehet csatlakozni! Nincs nagycsaládos kedvezmény, minden gyerek fizet, viszont mindig elérhető áron. Érdeklődni Reuss Gabriellánál 06-20-92-50156, vagy Kiss Zuzsannánál 06-20-920-3395 lehet.
(Kálmán Dóra)
SPORT TÁNC - Egy újdonság Pátyon
2007 szeptemberétől az ovisok, idén januártól pedig már az iskolások is megismerhették a Sport tánc órákat. A Pátyon újdonságnak számító foglalkozást Péterfy Judit szakedző mutatja be:
Edzéseinket azoknak az óvodás és iskoláskorú fiúknak és lányoknak ajánljuk, akik tele vannak energiával, szívesen és sokat mozognak lendületes és ritmusos zenére. Az edzéseken a gyerekek helyes testtartására, a koordinációs képességük és a ritmusérzékük fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk, játékos keretek között. Szégyenlőségük, gátlásosságuk leküzdésére is tökéletes, mert heti 2 alkalommal a társaik, fellépéseken a közönség előtt mutatják be gyakorlataikat. Így kialakul bennük egy egészséges önbizalom. Az esztétikus mozgás pedig mindennapjaik részévé válik.
Szívesen bemutatjuk tudásunkat, helyi rendezvényeken, pl.: idősek otthonában, sportnapokon, fesztiválokon, megnyitókon, farsangi bálokon vagy jótékonysági rendezvényeken. Gyönyörű, csillogó fellépő ruhában táncolnak tanítványaink. Szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak a ritmusos zenére ügyesen előadott táncukkal, egyszerre végrehajtott akrobatikus mozdulataikkal - formációban, párosban vagy páros formációban -, így nagy sikert aratnak a nézők körében.
Nyár elején sporttáborba utazunk, ahol nagyon jó hangulatban töltünk el 5 napot. A nyári szünet utolsó 2 hetében napközis jellegű tábort tartunk, ahova szintén szeretettel várunk minden gyereket.
Nagy örömmel tölt el, hogy a fiúk is nagyon ügyesek és szép számmal vesznek részt az edzéseken! Őket, és a lányokat is bíztatom, hogy jöjjenek, próbálják ki ezt a mozgásformát!
Az edzések időpontja:
Ovisoknak: kedd-szerda 15.30-16.30 az Új óvoda tornatermében,
Iskolásoknak: kedd 16.45-17.45 ,
péntek 16.30-17.30 a Bocskai Általános Iskola tornatermében.
Bővebb információ: Péterfy Judit szakedzőnél, tel.: 30/9506 966, bogar11@t-online.hu
(Kálmán Dóra)
Edzéseinket azoknak az óvodás és iskoláskorú fiúknak és lányoknak ajánljuk, akik tele vannak energiával, szívesen és sokat mozognak lendületes és ritmusos zenére. Az edzéseken a gyerekek helyes testtartására, a koordinációs képességük és a ritmusérzékük fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk, játékos keretek között. Szégyenlőségük, gátlásosságuk leküzdésére is tökéletes, mert heti 2 alkalommal a társaik, fellépéseken a közönség előtt mutatják be gyakorlataikat. Így kialakul bennük egy egészséges önbizalom. Az esztétikus mozgás pedig mindennapjaik részévé válik.
Szívesen bemutatjuk tudásunkat, helyi rendezvényeken, pl.: idősek otthonában, sportnapokon, fesztiválokon, megnyitókon, farsangi bálokon vagy jótékonysági rendezvényeken. Gyönyörű, csillogó fellépő ruhában táncolnak tanítványaink. Szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak a ritmusos zenére ügyesen előadott táncukkal, egyszerre végrehajtott akrobatikus mozdulataikkal - formációban, párosban vagy páros formációban -, így nagy sikert aratnak a nézők körében.Nyár elején sporttáborba utazunk, ahol nagyon jó hangulatban töltünk el 5 napot. A nyári szünet utolsó 2 hetében napközis jellegű tábort tartunk, ahova szintén szeretettel várunk minden gyereket.
Nagy örömmel tölt el, hogy a fiúk is nagyon ügyesek és szép számmal vesznek részt az edzéseken! Őket, és a lányokat is bíztatom, hogy jöjjenek, próbálják ki ezt a mozgásformát!
Az edzések időpontja:
Ovisoknak: kedd-szerda 15.30-16.30 az Új óvoda tornatermében,
Iskolásoknak: kedd 16.45-17.45 ,
péntek 16.30-17.30 a Bocskai Általános Iskola tornatermében.
Bővebb információ: Péterfy Judit szakedzőnél, tel.: 30/9506 966, bogar11@t-online.hu
(Kálmán Dóra)
KINCSÜNK AZ EGÉSZSÉG – A mozgásfejlődés szakaszai
Elsőgyerekes anyukaként bennem is volt egy kis versengési kényszer: mikor fordul oldalra, kezd el mászni vagy állni a gyerekem. Pedig, bizonyos kereteken belül, ennek semmi jelentősége sincs. Azonban, bár a gyerekek aránylag nagy egyéni eltéréssel fejlődnek, van egy bizonyos út, melyeket mindenkinek végig kell járnia. Ha valami mégis kimarad, annak oka és következménye van.
A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, a gyermek mozgásának és észlelésének fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egy-egy meghatározott területének irányítása alatt áll. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési problémához, magatartás-zavarhoz vezethet. Ennek az az oka, hogy a mozgás segítségével járódnak be az idegpályák, fejlődnek az agyi rendszerek.
Éppen ezért nem kell örülni annak, ha „az én gyerekem nem kúszott-mászott a földön, csak ült szépen, mindent megfigyelt és egyszer csak elkezdett járni”.
Hogy mégis mit kell tudnia egy kisbabának? Erről beszélgettünk Kővágóné Kosztolányi Ágnessel, Dévény szakgyógytornásszal.
Abban azonnal egyetértettünk, hogy a mozgásokat nem szabad erőltetni egy egészségesen fejlődő gyermeknél. A legjobb, ha mindent magától tanul meg. Különösen igaz ez az ülésre és a járásra. Pl. a bébikomp, amivel a járást lehet „segíteni” kifejezetten káros! Viszont, amikor a csecsemő már kicsit többet van ébren, jó ha kiveszik az ágyból, és leteszik a földre egy pokrócra, ahol sok helye van a mozgásra. Vegyék körbe játékok, színes dolgok, amik felkeltik az érdeklődését, és ne a babahordozóban legyen!
Nagyon fontos, hogy ha a gyermek mozgása nem megfelelően fejlődik (valamelyik mozgásforma kimarad, nem kezdi el időben stb.), vagy a mamának kétségei vannak, forduljon szakemberhez! Sokszor azért marad ki egy mozgásforma, mert valamilyen izomtónus probléma húzódik meg a háttérben (pl. kötött vagy túl laza izomzat), ilyenkor a gyerek nem tudja végrehajtani az adott mozgást. Ennek oka általában a szülés körül bekövetkezett rövid oxigénhiányos állapot, amit sokszor észre sem vesznek, szellemi problémákkal nem jár. Ilyen lehet pl. ha egy újszülött nem tud szopni. Valószínűleg az izomtónusával van baj, ami, ha nincs kezelve, később rágás és beszéd problémákhoz vezet.
életkor és az egészséges gyerek fejlődése (zárójelben olvashatják azokat a tüneteket, amelyek kóros fejlődés jelei lehetnek)
0-2 hó
Hasonfekvő helyzetben fejét rövid ideig emeli, megtartja, oldalra fordítva leteszi
(Folyik a nyála, nem vagy csak erőtlenül szopik. Tartási és mozgási aszimmetria.)
2-3 hó
Hasonfekvő helyzetben fejét szilárdan tartja, testtartásával segít, mikor felemelik
(Hason fekve fejét nem emeli. Hangot, mozgást nem követ.)
4-5 hó
Karba véve fejét egyenesen tartja. Hátáról oldalára fordul, hason fekve szemlélődik, játszik. Játszik a kezével. A látott tárgy felé nyúl. A tárgyakat szájba veszi, lóbálja, rázza
(Oldalára nem fordul, kezét nem nyitja, nem szeret hason feküdni.)
5-6 hó
Hasonfekvő helyzetben karjára támaszkodva, mellkasát felemeli. Hátról hasra fordul. A látott tárgyat két kézzel megragadja, és 30-40 mp-ig tartja. Kis tárgyat felemel.
(Hason fekve kezére nem támaszkodik, fejét nem forgatja, tárgyakért nem nyúl.)
6-7 hó
Hasáról a hátára fordul és vissza, kúszik. Két tárgyat kézben tart. A tárgyat egyik kezéből a másikba átteszi.
(Nem fordul, hiányzik a két kéz összehangolt mozgása.)
7-8 hó
Négykézlábra áll, ebben a helyzetben hintázik. Kúszva vagy gurulva a lakásban messzire eljut. Egy tárgyat nyugvó tárgyhoz ütöget.
(Elmarad a helyváltoztatás, nem kúszik vagy gurul. Nem próbál négykézlábra állni.)
9. hó
Négykézláb mászik. Feltérdel, közben kezeit használja. Hüvelykujj és mutatóujj segítségével felemeli a tárgyat
(Nincs helyváltoztatás, mászási kísérlet vagy a popsiján ülve közlekedik.)
10-11 hó
Négykézlábból kiül (innentől lehet etetőszékbe ültetni), kapaszkodva feláll, állva rugózik, le tud ülni. Tárgyakat egymásba tesz.
(Egyedül nem próbál megülni.)
12-13 hó
Önállóan áll, oldalra lépeget, leejtett játékért lehajol és felveszi, közben kapaszkodik. Labdát gurít, cipőjét lehúzza.
14-15 hó
Széket tologat, kapaszkodás nélkül áll, esetleg leguggol, tárgyakat egymásba rak, tornyot épít.
16-18 hó
Legkésőbb ebben az időben elindul, guggolva játszik, ha elesik feláll. Széles alapú járás. Labdát dob, cipőjét kifűzi.
18-24 hó
Fel-le mászik magasabb tárgyakra, lépcsőn kézen fogva közlekedik, kialakul a biztos járás.
Ha a baba fejlődése elmarad a fentiektől, illetve kóros fejlődést mutat, ne gondoljuk azt, hogy majd kinövi! Az időben felfedezett probléma sokszor egy otthon végezhető tornával orvosolható, időnként ennél többre van szükség. Ilyenkor megfelelő terápiát ínak elő a gyermeknek. Jó tudni, hogy minél hamarabb felfedeznek, kezelnek egy (esetleg akkor még csak kisebb) rendellenességet, annál nagyobb eséllyel és hatékonysággal gyógyítható!
Megelőzhető-e, hogy később problémák legyenek, ha már kimaradt egy mozgásforma a baba életéből? Hogyan?
Sok diszlexiás és diszgráfiás gyereknél kimaradt a mászás, ezért Ági azt javasolja, hogy azok a szülők, akiknek a gyermekei nem másztak, óvodás korban vigyék diszlexia-szűrésre gyermeküket, hogy elkerülhessék az iskolában a tanulási nehézségeket.
Fontosnak tartjuk még a masszázs jelentősségét megemlíteni! Már pár napos korban, finoman kezdhetjük masszírozni (eleinte inkább csak simítani) babánkat. Ezek a pár perces alkalmak a mamát is jóleső érzéssel töltik el, a babáknak pedig létfontosságú az érintés.
Az Ági által is alkalmazott terápiát Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző dolgozta ki 1976-tól kezdődően, kettős képzettségének gyakorlati tapasztalatai alapján. E levédett módszert ma már egyre több orvos és az egészségügyi szakma is elismeri és igényli. Egyik működési területe a speciális manuális technika, alkalmazásának fő hatásai: az izmok és inak zsugorodásának oldása, az izomzat kórós helyzetének normalizálása, az idegrendszer direkt ingerlése. A módszer gyakorlatilag bármely típusú sérülésnél (idegrendszeri, ortopédiai, baleseti eredetű és reumatológiai, stb.) alkalmazható.
Végül egy kis kitekintő a Pátyon élő és dolgozó gyógytornászokról:
Kővágóné Kosztolányi Ági Tel: 23/343 889, 20/5-914-934
Dévény terápia 1 ½-2 éves kor alatt!
Kovács Gabriella Tel: 20/9133 666
Születési rendellenességek korrigálása, masszázs
Lukovich Petra Tel: 70/227 8312
Gerincproblémák ovis kortól
Nagy Rita Tel: 30/488 9844 23/343 016
Felnőtt manuálterápia (deréktáji panaszok kezelése)
Szilágyi Réka Tel: 20/387 6959 sz.reka@freemail.hu
Felnőtt gyógytorna és személyi edzés
(Borlai Barbara)
A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, a gyermek mozgásának és észlelésének fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egy-egy meghatározott területének irányítása alatt áll. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési problémához, magatartás-zavarhoz vezethet. Ennek az az oka, hogy a mozgás segítségével járódnak be az idegpályák, fejlődnek az agyi rendszerek.
Éppen ezért nem kell örülni annak, ha „az én gyerekem nem kúszott-mászott a földön, csak ült szépen, mindent megfigyelt és egyszer csak elkezdett járni”.
Hogy mégis mit kell tudnia egy kisbabának? Erről beszélgettünk Kővágóné Kosztolányi Ágnessel, Dévény szakgyógytornásszal.
Abban azonnal egyetértettünk, hogy a mozgásokat nem szabad erőltetni egy egészségesen fejlődő gyermeknél. A legjobb, ha mindent magától tanul meg. Különösen igaz ez az ülésre és a járásra. Pl. a bébikomp, amivel a járást lehet „segíteni” kifejezetten káros! Viszont, amikor a csecsemő már kicsit többet van ébren, jó ha kiveszik az ágyból, és leteszik a földre egy pokrócra, ahol sok helye van a mozgásra. Vegyék körbe játékok, színes dolgok, amik felkeltik az érdeklődését, és ne a babahordozóban legyen!
Nagyon fontos, hogy ha a gyermek mozgása nem megfelelően fejlődik (valamelyik mozgásforma kimarad, nem kezdi el időben stb.), vagy a mamának kétségei vannak, forduljon szakemberhez! Sokszor azért marad ki egy mozgásforma, mert valamilyen izomtónus probléma húzódik meg a háttérben (pl. kötött vagy túl laza izomzat), ilyenkor a gyerek nem tudja végrehajtani az adott mozgást. Ennek oka általában a szülés körül bekövetkezett rövid oxigénhiányos állapot, amit sokszor észre sem vesznek, szellemi problémákkal nem jár. Ilyen lehet pl. ha egy újszülött nem tud szopni. Valószínűleg az izomtónusával van baj, ami, ha nincs kezelve, később rágás és beszéd problémákhoz vezet.
életkor és az egészséges gyerek fejlődése (zárójelben olvashatják azokat a tüneteket, amelyek kóros fejlődés jelei lehetnek)
0-2 hó
Hasonfekvő helyzetben fejét rövid ideig emeli, megtartja, oldalra fordítva leteszi
(Folyik a nyála, nem vagy csak erőtlenül szopik. Tartási és mozgási aszimmetria.)
2-3 hó
Hasonfekvő helyzetben fejét szilárdan tartja, testtartásával segít, mikor felemelik
(Hason fekve fejét nem emeli. Hangot, mozgást nem követ.)
4-5 hó
Karba véve fejét egyenesen tartja. Hátáról oldalára fordul, hason fekve szemlélődik, játszik. Játszik a kezével. A látott tárgy felé nyúl. A tárgyakat szájba veszi, lóbálja, rázza
(Oldalára nem fordul, kezét nem nyitja, nem szeret hason feküdni.)
5-6 hó
Hasonfekvő helyzetben karjára támaszkodva, mellkasát felemeli. Hátról hasra fordul. A látott tárgyat két kézzel megragadja, és 30-40 mp-ig tartja. Kis tárgyat felemel.
(Hason fekve kezére nem támaszkodik, fejét nem forgatja, tárgyakért nem nyúl.)
6-7 hó
Hasáról a hátára fordul és vissza, kúszik. Két tárgyat kézben tart. A tárgyat egyik kezéből a másikba átteszi.
(Nem fordul, hiányzik a két kéz összehangolt mozgása.)
7-8 hó
Négykézlábra áll, ebben a helyzetben hintázik. Kúszva vagy gurulva a lakásban messzire eljut. Egy tárgyat nyugvó tárgyhoz ütöget.
(Elmarad a helyváltoztatás, nem kúszik vagy gurul. Nem próbál négykézlábra állni.)
9. hó
Négykézláb mászik. Feltérdel, közben kezeit használja. Hüvelykujj és mutatóujj segítségével felemeli a tárgyat
(Nincs helyváltoztatás, mászási kísérlet vagy a popsiján ülve közlekedik.)
10-11 hó
Négykézlábból kiül (innentől lehet etetőszékbe ültetni), kapaszkodva feláll, állva rugózik, le tud ülni. Tárgyakat egymásba tesz.
(Egyedül nem próbál megülni.)
12-13 hó
Önállóan áll, oldalra lépeget, leejtett játékért lehajol és felveszi, közben kapaszkodik. Labdát gurít, cipőjét lehúzza.
14-15 hó
Széket tologat, kapaszkodás nélkül áll, esetleg leguggol, tárgyakat egymásba rak, tornyot épít.
16-18 hó
Legkésőbb ebben az időben elindul, guggolva játszik, ha elesik feláll. Széles alapú járás. Labdát dob, cipőjét kifűzi.
18-24 hó
Fel-le mászik magasabb tárgyakra, lépcsőn kézen fogva közlekedik, kialakul a biztos járás.
Ha a baba fejlődése elmarad a fentiektől, illetve kóros fejlődést mutat, ne gondoljuk azt, hogy majd kinövi! Az időben felfedezett probléma sokszor egy otthon végezhető tornával orvosolható, időnként ennél többre van szükség. Ilyenkor megfelelő terápiát ínak elő a gyermeknek. Jó tudni, hogy minél hamarabb felfedeznek, kezelnek egy (esetleg akkor még csak kisebb) rendellenességet, annál nagyobb eséllyel és hatékonysággal gyógyítható!
Megelőzhető-e, hogy később problémák legyenek, ha már kimaradt egy mozgásforma a baba életéből? Hogyan?
Sok diszlexiás és diszgráfiás gyereknél kimaradt a mászás, ezért Ági azt javasolja, hogy azok a szülők, akiknek a gyermekei nem másztak, óvodás korban vigyék diszlexia-szűrésre gyermeküket, hogy elkerülhessék az iskolában a tanulási nehézségeket.
Fontosnak tartjuk még a masszázs jelentősségét megemlíteni! Már pár napos korban, finoman kezdhetjük masszírozni (eleinte inkább csak simítani) babánkat. Ezek a pár perces alkalmak a mamát is jóleső érzéssel töltik el, a babáknak pedig létfontosságú az érintés.
Az Ági által is alkalmazott terápiát Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző dolgozta ki 1976-tól kezdődően, kettős képzettségének gyakorlati tapasztalatai alapján. E levédett módszert ma már egyre több orvos és az egészségügyi szakma is elismeri és igényli. Egyik működési területe a speciális manuális technika, alkalmazásának fő hatásai: az izmok és inak zsugorodásának oldása, az izomzat kórós helyzetének normalizálása, az idegrendszer direkt ingerlése. A módszer gyakorlatilag bármely típusú sérülésnél (idegrendszeri, ortopédiai, baleseti eredetű és reumatológiai, stb.) alkalmazható.
Végül egy kis kitekintő a Pátyon élő és dolgozó gyógytornászokról:
Kővágóné Kosztolányi Ági Tel: 23/343 889, 20/5-914-934
Dévény terápia 1 ½-2 éves kor alatt!
Kovács Gabriella Tel: 20/9133 666
Születési rendellenességek korrigálása, masszázs
Lukovich Petra Tel: 70/227 8312
Gerincproblémák ovis kortól
Nagy Rita Tel: 30/488 9844 23/343 016
Felnőtt manuálterápia (deréktáji panaszok kezelése)
Szilágyi Réka Tel: 20/387 6959 sz.reka@freemail.hu
Felnőtt gyógytorna és személyi edzés
(Borlai Barbara)
2008. január 18., péntek
Interneten a LUKRÓ!
Több visszajelzést kapunk arról, hogy milyen jó lenne, ha Interneten is olvashatnák a Pátyi Kurírt, s ezen belül a Lurkót. Részünkről semmi akadálya ennek, s ami tőlünk telik megtesszük: ezentúl a Pátyi Lurkó írásait itt is megtalálják! Íme a januári szám:
ÚJÉVI FOGADALMAK
Kezdjük a tavalyiakkal! Azokat meg tudtuk tartani? Emlékszünk még egyáltalán, hogy a
pezsgődurrogás közepén mit is fogadtunk meg?
Én felírtam a naplómba, csak egy dolgot, amit egész jól meg is tartottam. Persze volt, hogy „elfeledkeztem” róla, ilyenkor segít ez a gondolat: „A múltat magad mögött hagytad, a jövő a holnapé, a jelen az egyetlen valóság!”
A fogadalmat érdemes mindig „mára” megtenni és újra és újra megerősíteni.
Lehet mosolyogni, gúnyolódni az „Új év, új élet” elhatározáson, mégis becsüljük meg önmagunkban (és másokban) a vágyat, ami az életünk jobbítása és fejlődése felé visz!
E havi számunkban számos segítséget találnak a fogadkozók („többet olvasok”, „eljárok kirándulni”…) és számos ötletet a többiek!
pezsgődurrogás közepén mit is fogadtunk meg?
Én felírtam a naplómba, csak egy dolgot, amit egész jól meg is tartottam. Persze volt, hogy „elfeledkeztem” róla, ilyenkor segít ez a gondolat: „A múltat magad mögött hagytad, a jövő a holnapé, a jelen az egyetlen valóság!”
A fogadalmat érdemes mindig „mára” megtenni és újra és újra megerősíteni.
Lehet mosolyogni, gúnyolódni az „Új év, új élet” elhatározáson, mégis becsüljük meg önmagunkban (és másokban) a vágyat, ami az életünk jobbítása és fejlődése felé visz!
E havi számunkban számos segítséget találnak a fogadkozók („többet olvasok”, „eljárok kirándulni”…) és számos ötletet a többiek!
BEMUTATJUK - Fedezzük fel a Községi Könyvtárt!
Janikovszky Éva, Váci Mihály, Áprily Lajos. Mi a közös bennük? Természetesen túl azon, hogy a magyar irodalmi élet kiválóságai voltak. Nos, mindnyájan jártak Pátyon, valamikor régen, az olvasás „fénykorában”. Sokan emlékeznek, emlékezünk még rájuk, és arra az időszakra. És sokan tudjuk még, hogy olvasni jó, hatalmas élmény.
Mégis: egyre sűrűbben állapítjuk meg, hogy az emberek mintha nem olvasnának. Nincs ezzel másképp Kollár Péter, a Könyvtár (Pátyi Iskolai és Községi Könyvtár) könyvtárosa sem, aki szeretné, ha a folyamatosan növekvő faluból minél többen fedeznék fel az itt őrzött szellemi kincseket, köztük azok a gyerekek is, akik nem a helyi óvodába, iskolába járnak.
- Hány beiratkozott tagja van a könyvtárnak? Elsősorban kik látogatják az intézményt?
Könyvtárunknak jelenleg 673 regisztrált tagja van, de sajnos ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennyien folyamatosan használnák is az állományt. A rendszeres használók köre többnyire a helyben tanuló iskolások, illetve a fiatalabb szülők és kisgyermekeik közül kerül ki. Pedig a Könyvtár állománya szélesebb olvasóközönség számára is tartogat érdekes olvasni- és hallgatnivalót.
- Hogyan kapcsolódik be a könyvtár az iskola életébe? Van lehetőségük az iskolásoknak (esetleg az ovisoknak) megtanulni a könyvtárhasználatot?
A könyvtár kötelező feladatain túl – mint pl. tartós tankönyvek kölcsönzése, a tanításban használt segédanyagok rendelkezésre bocsátása, vagy a házi és szorgalmi feladatokban nyújtott segítség, – a tanterv szerint előírt könyvtárismereti óráknak is teret ad. A tanítás keretei közt és az iskola pedagógusainak felügyelete mellett ismerkedhetnek a gyerekek a könyvtárhasználattal és a Könyvtár gyerekkönyveivel.
Örvendetes, hogy az idei tanévben már az óvodások is ellátogattak a Könyvtárba. Mivel közülük még kevesen tudnak olvasni, így inkább csak vizuálisan tanulnak meg tájékozódni a képeskönyvek között.
Az elmúlt években tettem kísérletet délutánonként a nehezebbnek számító „A kőszívű ember fiai” kötelező olvasmány közös olvasására is.
- Mit jelent a tartós tankönyv? Kik kölcsönözhetik ezeket?
A tartós tankönyvek fogalma az állam által biztosított ingyenes tankönyvhasználat bevezetése óta kissé elasztikus fogalommá vált. Azt megelőzően a több évfolyam által egymás után használt olyan tankönyveket, segédkönyveket jelentette, melyek ritkábban értek meg új kiadást. Így pl. a felsősök irodalomkönyveit, atlaszokat, helyesírási szöveggyűjteményt, stb. Azóta pedig a szociális támogatásban részesülők a számukra biztosított tankönyvek egy részét használatra kapják meg. Ezek sajnos fizikailag is kevésbé tartósak már, és a kiadók jóvoltából pedig tartalmilag is gyorsan elavulnak, így egy részük a könyvtári állományban is rendszeresen cserélődik. A jövő tanévtől új állami szabályozás lép életbe ezen a téren. Mindenesetre hasznos pedagógiai funkciója ennek a rendszernek, hogy a gyerekek megtanulják megbecsülni a könyveket, illetve a közvagyon fogalmával is megismerkednek.
- Szerintem sokan nem tudják hogy Könyvtárban rengeteg meselemez, hangoskönyv is kölcsönözhető. Milyen állománnyal rendelkezik a könyvtár?
Szerintem azt sem tudják sokan, mi az a hangoskönyv pontosan. Nem is csoda, hiszen Magyarországon csak a 2003-as év végén jelent meg az első modern értelemben vett hangoskönyv és csak fokozatosan kezd teret hódítani. Ezek a ismert színészek által, rendezők irányítása mellett felolvasott, legtöbbször teljes terjedelmű művek valahol az írás- és a színművészet között helyezkednek el. Nem az olvasást hivatottak helyettesíteni, hanem inkább többletet nyújtanak hozzá. Bár erről a témáról nagyon sokat lehetne beszélni – s terveim szerint egy másik alkalommal fogok is, – fontos kiemelni, hogy a Könyvtár gyűjtőkörébe, csakúgy, mint a legtöbb községi könyvár esetében, elsődlegesen a szépirodalom és a szórakoztató irodalom tartozik. Haladva a korral, a pátyi könyvtár törekszik az egyelőre még nem túl széles piaccal rendelkező hangoskönyvek teljeskörű gyűjtésére is. Tudtommal, ezzel a szolgáltatásával egyedülálló a környék települései közt. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy míg a fővárosi könyvtárakban több száz forintért kölcsönözhető egy-egy ilyen mű, addig itt ingyen juthatnak hozzájuk a beiratkozott olvasók. Amint említette, érdemes felhívni a kisgyermekes szülők figyelmét arra, hogy a gyerekeknek szóló hangoskönyvek és mesejátékok palettája is igen széles. Ezeknek a listája hamarosan elérhető lesz a könyvtár internetes oldalán is.
- Milyen könyvek népszerűek az iskolások között?
Talán nem túl meglepő módon, a Harry Potter-könyvek a legnépszerűbbek, melyek nem egy példányát már csaknem rongyosra olvasták a gyerekek. Az ifjúsági irodalmat tekintve helyben is megfigyelhető az a tendencia, hogy a tinédzserek szívesebben fordulnak a fantasy-irodalom felé. Mégis, összességében az ismeretterjesztő könyvek a kedveltebbek. A „Mi micsoda” sorozat például töretlen népszerűségnek örvend.
- Melyek az Ön személyes kedvencei, amiket ajánlana nekik?
Általános iskolás koromban szívesen olvastam többek között Rónaszegi Miklós, Nógrádi Gábor, László Endre és Nemere István ifjúsági regényeit. Igaz, utóbbiak sci-fi könyveket írtak, ma is szívesen ajánlom őket a fantasy-rajongóknak. Az előbbi szerzők könyvei pedig véleményem szerint valóban időtálló művek, így minden mai gyerek örömmel forgathatja azokat.
- A könyvtár egyben e-Magyarország pont is.
Igen, még 2004-ben pályáztam, melynek eredményeképp két számítógépet, egy multifunkciós nyomtatót és Internet-hozzáférést is nyertünk. Így a Könyvtár fontos kulturális küldetést tölt be helyben a szociálisan hátrányos gyerekek digitális írástudatlanságból fakadó hátrányainak felszámolásában is.
- Milyen körülmények közt üzemel most az ePont?
Jelenleg négy gépünk van, és rendkívül kedvező díjért, 50 Ft / félóra áron lehet internetezni. Szerencsére a helyi önkormányzat a kultúra, művelődés mellett szem előtt tartja az elektronikus informálódás ügyét is – ezáltal vált lehetővé a négy olvasói számítógép használata, illetve az olcsó Internet-hozzáférés is. Jelenleg eTanácsadónak képzem magam, így hamarosan új szolgáltatással bővül a Könyvtár. A legutóbbi e-Magyarország konferencián arról volt szó, hogy a kormányzat az eMOP 2.0 keretein belül igyekszik továbbfejleszteni az ePontokat technikailag is – remélhetőleg sikerül majd a Könyvtár számára is további fejlesztéseket kieszközölni.
- Az iskola bővítésével a könyvtár életében is lesznek változások?
Minden bizonnyal, bár most még nehéz pontosan megmondani, mit jelent ez majd. Úgy tudom, az eredeti elképzelések szerint a Könyvtár az új szárnyban fog helyet kapni, de sajnos nem nagyobb területen, mint amekkorán jelenleg is működik. A helyhiány, a zsúfoltság állandó problémánk. Kérdés, hogy lesz-e külön terem, vagy legalább egy kisebb helyiség a kevésbé használt művek és a tankönyvek raktározására. Ennek érdekében szeretnék még a képviselőtestülethez fordulni. Akkor ugyanis lehetővé válna egy nagyobb olvasótér, illetve a kisebbek számára is olvasósarok kialakítására, ahogyan régebben volt. Ez minden bizonnyal sokat lendítene a Könyvtár népszerűségén.
- Tudna még valami érdekességet mondani a könyvtárral kapcsolatban?
A Könyvtárban használhatóak digitális, számítógépen olvasható művek is. Házi dolgozatokhoz való gyűjtésnél, különösen, ami a forrásokat illeti, jól jöhet az Interneten szűrő nélkül keringő információk mellett a nehezebben, nyomtatott változatban csak nagykönyvtárakban hozzáférhető és értékálló munkák tanulmányozásához. Reméljük, hamarosan e célra is tudunk majd külön offline számítógépet biztosítani.
Kérem, engedjen meg még egy kérést az újság olvasói felé. Bár a falu lakói többnyire Budapesthez kötődnek munkájuknál, tanulmányaiknál fogva és a szórakozás terén egyaránt, mégis érdemes lenne kihasználni a helyi szolgáltatásokat, megspórolva ezzel az utazás költségeit és fáradtságát. Az elmúlt évben kísérletet tettem rá, hogy a sokak által használt iwiw-en keresztül hívjam föl a lakosság figyelmét a helyi könyvtárra; tapasztalataim szerint az általános érvényű felhívás kisebb érdeklődésre tart számot, mint a személyes invitálás. Kérem tehát a kedves Olvasókat, ajánlják egymás figyelmébe a Könyvtár szolgáltatásait. Köszönöm.
- Köszönöm a beszélgetést.
A Könyvtár az Iskola épületében (Bocskai u. 9, tel.:344-348) várja a látogatókat (nyitvatartás: H: 12-17.30, K: 12.30-17.30, Sz: 12.30-17.30, Cs: 12-17.30). Honlap: www.bocskaisuli.hu „Könyvtár” menüpont.
(Kálmán Dóra)
Mégis: egyre sűrűbben állapítjuk meg, hogy az emberek mintha nem olvasnának. Nincs ezzel másképp Kollár Péter, a Könyvtár (Pátyi Iskolai és Községi Könyvtár) könyvtárosa sem, aki szeretné, ha a folyamatosan növekvő faluból minél többen fedeznék fel az itt őrzött szellemi kincseket, köztük azok a gyerekek is, akik nem a helyi óvodába, iskolába járnak.
- Hány beiratkozott tagja van a könyvtárnak? Elsősorban kik látogatják az intézményt?
Könyvtárunknak jelenleg 673 regisztrált tagja van, de sajnos ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennyien folyamatosan használnák is az állományt. A rendszeres használók köre többnyire a helyben tanuló iskolások, illetve a fiatalabb szülők és kisgyermekeik közül kerül ki. Pedig a Könyvtár állománya szélesebb olvasóközönség számára is tartogat érdekes olvasni- és hallgatnivalót.
- Hogyan kapcsolódik be a könyvtár az iskola életébe? Van lehetőségük az iskolásoknak (esetleg az ovisoknak) megtanulni a könyvtárhasználatot?
A könyvtár kötelező feladatain túl – mint pl. tartós tankönyvek kölcsönzése, a tanításban használt segédanyagok rendelkezésre bocsátása, vagy a házi és szorgalmi feladatokban nyújtott segítség, – a tanterv szerint előírt könyvtárismereti óráknak is teret ad. A tanítás keretei közt és az iskola pedagógusainak felügyelete mellett ismerkedhetnek a gyerekek a könyvtárhasználattal és a Könyvtár gyerekkönyveivel.
Örvendetes, hogy az idei tanévben már az óvodások is ellátogattak a Könyvtárba. Mivel közülük még kevesen tudnak olvasni, így inkább csak vizuálisan tanulnak meg tájékozódni a képeskönyvek között.
Az elmúlt években tettem kísérletet délutánonként a nehezebbnek számító „A kőszívű ember fiai” kötelező olvasmány közös olvasására is.
- Mit jelent a tartós tankönyv? Kik kölcsönözhetik ezeket?
A tartós tankönyvek fogalma az állam által biztosított ingyenes tankönyvhasználat bevezetése óta kissé elasztikus fogalommá vált. Azt megelőzően a több évfolyam által egymás után használt olyan tankönyveket, segédkönyveket jelentette, melyek ritkábban értek meg új kiadást. Így pl. a felsősök irodalomkönyveit, atlaszokat, helyesírási szöveggyűjteményt, stb. Azóta pedig a szociális támogatásban részesülők a számukra biztosított tankönyvek egy részét használatra kapják meg. Ezek sajnos fizikailag is kevésbé tartósak már, és a kiadók jóvoltából pedig tartalmilag is gyorsan elavulnak, így egy részük a könyvtári állományban is rendszeresen cserélődik. A jövő tanévtől új állami szabályozás lép életbe ezen a téren. Mindenesetre hasznos pedagógiai funkciója ennek a rendszernek, hogy a gyerekek megtanulják megbecsülni a könyveket, illetve a közvagyon fogalmával is megismerkednek.
- Szerintem sokan nem tudják hogy Könyvtárban rengeteg meselemez, hangoskönyv is kölcsönözhető. Milyen állománnyal rendelkezik a könyvtár?
Szerintem azt sem tudják sokan, mi az a hangoskönyv pontosan. Nem is csoda, hiszen Magyarországon csak a 2003-as év végén jelent meg az első modern értelemben vett hangoskönyv és csak fokozatosan kezd teret hódítani. Ezek a ismert színészek által, rendezők irányítása mellett felolvasott, legtöbbször teljes terjedelmű művek valahol az írás- és a színművészet között helyezkednek el. Nem az olvasást hivatottak helyettesíteni, hanem inkább többletet nyújtanak hozzá. Bár erről a témáról nagyon sokat lehetne beszélni – s terveim szerint egy másik alkalommal fogok is, – fontos kiemelni, hogy a Könyvtár gyűjtőkörébe, csakúgy, mint a legtöbb községi könyvár esetében, elsődlegesen a szépirodalom és a szórakoztató irodalom tartozik. Haladva a korral, a pátyi könyvtár törekszik az egyelőre még nem túl széles piaccal rendelkező hangoskönyvek teljeskörű gyűjtésére is. Tudtommal, ezzel a szolgáltatásával egyedülálló a környék települései közt. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy míg a fővárosi könyvtárakban több száz forintért kölcsönözhető egy-egy ilyen mű, addig itt ingyen juthatnak hozzájuk a beiratkozott olvasók. Amint említette, érdemes felhívni a kisgyermekes szülők figyelmét arra, hogy a gyerekeknek szóló hangoskönyvek és mesejátékok palettája is igen széles. Ezeknek a listája hamarosan elérhető lesz a könyvtár internetes oldalán is.
- Milyen könyvek népszerűek az iskolások között?
Talán nem túl meglepő módon, a Harry Potter-könyvek a legnépszerűbbek, melyek nem egy példányát már csaknem rongyosra olvasták a gyerekek. Az ifjúsági irodalmat tekintve helyben is megfigyelhető az a tendencia, hogy a tinédzserek szívesebben fordulnak a fantasy-irodalom felé. Mégis, összességében az ismeretterjesztő könyvek a kedveltebbek. A „Mi micsoda” sorozat például töretlen népszerűségnek örvend.
- Melyek az Ön személyes kedvencei, amiket ajánlana nekik?
Általános iskolás koromban szívesen olvastam többek között Rónaszegi Miklós, Nógrádi Gábor, László Endre és Nemere István ifjúsági regényeit. Igaz, utóbbiak sci-fi könyveket írtak, ma is szívesen ajánlom őket a fantasy-rajongóknak. Az előbbi szerzők könyvei pedig véleményem szerint valóban időtálló művek, így minden mai gyerek örömmel forgathatja azokat.
- A könyvtár egyben e-Magyarország pont is.
Igen, még 2004-ben pályáztam, melynek eredményeképp két számítógépet, egy multifunkciós nyomtatót és Internet-hozzáférést is nyertünk. Így a Könyvtár fontos kulturális küldetést tölt be helyben a szociálisan hátrányos gyerekek digitális írástudatlanságból fakadó hátrányainak felszámolásában is.
- Milyen körülmények közt üzemel most az ePont?
Jelenleg négy gépünk van, és rendkívül kedvező díjért, 50 Ft / félóra áron lehet internetezni. Szerencsére a helyi önkormányzat a kultúra, művelődés mellett szem előtt tartja az elektronikus informálódás ügyét is – ezáltal vált lehetővé a négy olvasói számítógép használata, illetve az olcsó Internet-hozzáférés is. Jelenleg eTanácsadónak képzem magam, így hamarosan új szolgáltatással bővül a Könyvtár. A legutóbbi e-Magyarország konferencián arról volt szó, hogy a kormányzat az eMOP 2.0 keretein belül igyekszik továbbfejleszteni az ePontokat technikailag is – remélhetőleg sikerül majd a Könyvtár számára is további fejlesztéseket kieszközölni.
- Az iskola bővítésével a könyvtár életében is lesznek változások?
Minden bizonnyal, bár most még nehéz pontosan megmondani, mit jelent ez majd. Úgy tudom, az eredeti elképzelések szerint a Könyvtár az új szárnyban fog helyet kapni, de sajnos nem nagyobb területen, mint amekkorán jelenleg is működik. A helyhiány, a zsúfoltság állandó problémánk. Kérdés, hogy lesz-e külön terem, vagy legalább egy kisebb helyiség a kevésbé használt művek és a tankönyvek raktározására. Ennek érdekében szeretnék még a képviselőtestülethez fordulni. Akkor ugyanis lehetővé válna egy nagyobb olvasótér, illetve a kisebbek számára is olvasósarok kialakítására, ahogyan régebben volt. Ez minden bizonnyal sokat lendítene a Könyvtár népszerűségén.
- Tudna még valami érdekességet mondani a könyvtárral kapcsolatban?
A Könyvtárban használhatóak digitális, számítógépen olvasható művek is. Házi dolgozatokhoz való gyűjtésnél, különösen, ami a forrásokat illeti, jól jöhet az Interneten szűrő nélkül keringő információk mellett a nehezebben, nyomtatott változatban csak nagykönyvtárakban hozzáférhető és értékálló munkák tanulmányozásához. Reméljük, hamarosan e célra is tudunk majd külön offline számítógépet biztosítani.
Kérem, engedjen meg még egy kérést az újság olvasói felé. Bár a falu lakói többnyire Budapesthez kötődnek munkájuknál, tanulmányaiknál fogva és a szórakozás terén egyaránt, mégis érdemes lenne kihasználni a helyi szolgáltatásokat, megspórolva ezzel az utazás költségeit és fáradtságát. Az elmúlt évben kísérletet tettem rá, hogy a sokak által használt iwiw-en keresztül hívjam föl a lakosság figyelmét a helyi könyvtárra; tapasztalataim szerint az általános érvényű felhívás kisebb érdeklődésre tart számot, mint a személyes invitálás. Kérem tehát a kedves Olvasókat, ajánlják egymás figyelmébe a Könyvtár szolgáltatásait. Köszönöm.
- Köszönöm a beszélgetést.
A Könyvtár az Iskola épületében (Bocskai u. 9, tel.:344-348) várja a látogatókat (nyitvatartás: H: 12-17.30, K: 12.30-17.30, Sz: 12.30-17.30, Cs: 12-17.30). Honlap: www.bocskaisuli.hu „Könyvtár” menüpont.
(Kálmán Dóra)
MINDEN, AMI KULTÚRA – Téli mentsvár
Amikor még egészen kicsi voltam, úgy rémlik, semmi kifogásom nem volt a tél ellen: imádtam szánkózni, hógolyózni, az iskolából hazafelé a méteres hóba „angyalt rajzolni”. Nagymamám mindennap a kiskályhán szárította az átázott ruhámat miközben a lelkemre próbált hatni, amikor így kérlelt: „Ugye csibikém, többet ilyet nem csinálsz?”
Aztán amikor már nagyobb lettem, gimnazista, a tél hirtelen „nemszeretem” évszak lett: az örökös fagyoskodás a buszmegállóban, nehézkes mozgás a millió ruhadarabtól kipárnázva, a fél órás öltözés-vetkőzés, sötét reggel, sötét este, és főleg a hólapátolás, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy már a téli hónapok gondolatától is kirázott a hideg, némi kiengesztelést csak a karácsony és a januári születésnapom hozott.
Pedig ha akkor tudtam volna, hogy ez mind semmi ahhoz képest, amikor az embernek kisgyerekei lesznek, és ezek a tortúrák (öltözés, levegőzés stb.) hirtelen megtriplázódnak. Egy háromévessel és egy egyévessel a sarki boltba elindulni (esetleg szánkóval), felér egy félnapos kalandtúrával. Kit öltöztessek előbb, mit csinál addig a másik, én mikor öltözzek, pulóver, sínadrág, télikabát, hótaposó, sapka, sál, kesztyű, takaró, párna a szánkóra…. Még szerencse, hogy hamar sötétedik (lám, hogy változnak a nézőpontok!), így a napi egyszeri levegőzéssel, úgy érzem, a lehető legtöbbet kihozzunk a télből.
Igen ám, de a fennmaradó időben, amikor a lakásba szorulunk a gyerekekkel, ember legyen a talpán, aki órákon keresztül szórakoztatni tudja őket. Főleg akkor, ha már minden karácsonyra kapott játékkal kiszórakozták magukat, ha már elolvastuk az összes mesekönyvet, elénekeltük az összes éneket, megrajzoltuk az összes állatot, megfőztük az összes ételt, végigberregtük az összes autót, megnéztük az összes mese dévédét, sorba raktuk az összes dinoszauruszt, voltunk törpék, horgászok, szakácsok, báboztunk Piroskáról és a farkasról, rajzoltunk, nyomdáztunk, gyurmáztunk… Kifulladásig…
Szóval ilyenkor jön jól, mintegy mentsvárként, a MESE-HÁZ 1. Mesés versek és dalok, illetve a MESE-HÁZ 2. Versek és dalok állatokról - CD gyerekeknek. Én sem gondoltam volna, hogy „beválik”, de amikor a szomszéd kisgyerekes anyuka már perceken keresztül bizonygatta, hogy Adél mennyire szereti, és hogy neki is mennyire tetszik, kölcsönkértem tőle, és meghallgattuk a fiúkkal. Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter mond verset az első lemezen, Koltai Róbert és Pogány Judit a másodikon. Zenél a Kaláka és T. Horváth József. A színészek (a nagy kedvenc, Rudolf Péter most sem okozott csalódást) remek előadása, a már ismert versekre való újbóli rácsodálkozás, az ismeretlen versek és szerzőik megkedvelése (például Tamkó Sirató Károly, aki Weöres Sándorhoz hasonló remekműveket alkotott), és a fülbemászóan dallamos, megzenésített versek minden korosztálynak szólnak. Az egyik vers például annyira megtetszett a nagyobbik fiamnak, annyira „magába szívta” minden szavát, hogy talán a harmadszori meghallgatás után játék közben nekem szegezte a kérdést: „Mit csináltál, te buta!” Szerencsére hamar rájöttem, hogy Gárdonyi Géza: A kutya meg a nyúl című verséből idézett. Miközben szól a Mese-ház, a fiúk nyugodtabban játszanak, mert közben a verseket is figyelik. Amikor pedig felcsendül a dal, a kisebbik táncra perdül, főleg ha Tengerecki Pálról énekelnek.
Csak ajánlani tudom mindenkinek a Mese-ház 1 és 2 CD-t, aki hozzám hasonlóan bajban van a téli „hasznos időtöltéssel”, már csak azért is, mert a Pátyi Iskolai és Községi Könyvtárból is kikölcsönözhető.
(Balogh Anita)
Aztán amikor már nagyobb lettem, gimnazista, a tél hirtelen „nemszeretem” évszak lett: az örökös fagyoskodás a buszmegállóban, nehézkes mozgás a millió ruhadarabtól kipárnázva, a fél órás öltözés-vetkőzés, sötét reggel, sötét este, és főleg a hólapátolás, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy már a téli hónapok gondolatától is kirázott a hideg, némi kiengesztelést csak a karácsony és a januári születésnapom hozott.
Pedig ha akkor tudtam volna, hogy ez mind semmi ahhoz képest, amikor az embernek kisgyerekei lesznek, és ezek a tortúrák (öltözés, levegőzés stb.) hirtelen megtriplázódnak. Egy háromévessel és egy egyévessel a sarki boltba elindulni (esetleg szánkóval), felér egy félnapos kalandtúrával. Kit öltöztessek előbb, mit csinál addig a másik, én mikor öltözzek, pulóver, sínadrág, télikabát, hótaposó, sapka, sál, kesztyű, takaró, párna a szánkóra…. Még szerencse, hogy hamar sötétedik (lám, hogy változnak a nézőpontok!), így a napi egyszeri levegőzéssel, úgy érzem, a lehető legtöbbet kihozzunk a télből.
Igen ám, de a fennmaradó időben, amikor a lakásba szorulunk a gyerekekkel, ember legyen a talpán, aki órákon keresztül szórakoztatni tudja őket. Főleg akkor, ha már minden karácsonyra kapott játékkal kiszórakozták magukat, ha már elolvastuk az összes mesekönyvet, elénekeltük az összes éneket, megrajzoltuk az összes állatot, megfőztük az összes ételt, végigberregtük az összes autót, megnéztük az összes mese dévédét, sorba raktuk az összes dinoszauruszt, voltunk törpék, horgászok, szakácsok, báboztunk Piroskáról és a farkasról, rajzoltunk, nyomdáztunk, gyurmáztunk… Kifulladásig…
Szóval ilyenkor jön jól, mintegy mentsvárként, a MESE-HÁZ 1. Mesés versek és dalok, illetve a MESE-HÁZ 2. Versek és dalok állatokról - CD gyerekeknek. Én sem gondoltam volna, hogy „beválik”, de amikor a szomszéd kisgyerekes anyuka már perceken keresztül bizonygatta, hogy Adél mennyire szereti, és hogy neki is mennyire tetszik, kölcsönkértem tőle, és meghallgattuk a fiúkkal. Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter mond verset az első lemezen, Koltai Róbert és Pogány Judit a másodikon. Zenél a Kaláka és T. Horváth József. A színészek (a nagy kedvenc, Rudolf Péter most sem okozott csalódást) remek előadása, a már ismert versekre való újbóli rácsodálkozás, az ismeretlen versek és szerzőik megkedvelése (például Tamkó Sirató Károly, aki Weöres Sándorhoz hasonló remekműveket alkotott), és a fülbemászóan dallamos, megzenésített versek minden korosztálynak szólnak. Az egyik vers például annyira megtetszett a nagyobbik fiamnak, annyira „magába szívta” minden szavát, hogy talán a harmadszori meghallgatás után játék közben nekem szegezte a kérdést: „Mit csináltál, te buta!” Szerencsére hamar rájöttem, hogy Gárdonyi Géza: A kutya meg a nyúl című verséből idézett. Miközben szól a Mese-ház, a fiúk nyugodtabban játszanak, mert közben a verseket is figyelik. Amikor pedig felcsendül a dal, a kisebbik táncra perdül, főleg ha Tengerecki Pálról énekelnek.
Csak ajánlani tudom mindenkinek a Mese-ház 1 és 2 CD-t, aki hozzám hasonlóan bajban van a téli „hasznos időtöltéssel”, már csak azért is, mert a Pátyi Iskolai és Községi Könyvtárból is kikölcsönözhető.
(Balogh Anita)
KALANDRA FEL! – Irány a 2. kilátó!
Decemberben igazi téli időben indultunk a Nagy-Kopaszon lévő kilátóhoz; 14 elszánt kiránduló és 2 kutya. A zúzmarától fehér erdő gyönyörű volt, s bár közel 100 képet készítettem az itthon maradottaknak, azok csak gyenge utánzatok, nem adják vissza az erdő, a fák szépségét. Útközben meglepően sok emberrel találkoztunk: rajtunk kívül még legalább ötvenen, kutyával, lóval, babakocsival „felszerelkezve” gondolták úgy, hogy az év utolsó előtti napján megéri fellátogatni ide.
Pár kép a http://www.patyilurko.blogspot.com/ oldalon, két iskolás lány véleménye pedig:
„Szerintünk nagyon jól sikerült kirándulás volt, jó volt egy kicsit kimozdulni a szabad levegőre és túrázni a zúzmarás erdőben. Már csak az erdő és a táj látványa miatt is érdemes volt elmenni. Mindenkinek szeretettel ajánljuk a téli túrázást!!!. Nehéz elmozdulni a meleg kályha mellől, de csak a kinti -7 fok után tudjuk igazán értékelni a benti meleget:) Janka (14é), Kamilla (10é)”
Külön öröm, hogy Kamilláék január első napján, immár hóban, az út nagy részét újra megtették, és ez az sms-t küldték: „ Még a végén túrázók leszünk! Gyönyörű volt!”
Számomra a 2007-es év egyik legszebb kirándulása volt, ezt szeretnénk megismételni januárban! Újra kilátó, és remélem újra ropogós hó a talpunk alatt, de most azokra is gondolunk, akiknek nincsen autója:
2008 január 20-án a 454 m magas Nagy-Hárs-hegyi, Kaán Károly erdőmérnökről elevezett kilátót „hódítjuk” meg. Indulás busszal: 8:56 Páty, Iskola megálló, autóval: 9:00 CBA parkoló, találkozás 9:15 Bp, Szépjuhászné, Gyermekvasút állomás. Innen sétálunk fel a kilátóhoz, és a Hárs-hegyet megkerülve érkezünk vissza Szépjuhásznéra. Nagycsoportos lányomnak jó 2 órára és némi ennivalóra van szüksége ehhez a túrához. Szeretettel várunk mindenkit, aki az évet szívesen kezdi egy kis mozgással! (Kényelmes túracipőjüket se felejtsék otthon!)
(Borlai Barbara)
Pár kép a http://www.patyilurko.blogspot.com/ oldalon, két iskolás lány véleménye pedig:
„Szerintünk nagyon jól sikerült kirándulás volt, jó volt egy kicsit kimozdulni a szabad levegőre és túrázni a zúzmarás erdőben. Már csak az erdő és a táj látványa miatt is érdemes volt elmenni. Mindenkinek szeretettel ajánljuk a téli túrázást!!!. Nehéz elmozdulni a meleg kályha mellől, de csak a kinti -7 fok után tudjuk igazán értékelni a benti meleget:) Janka (14é), Kamilla (10é)”
Külön öröm, hogy Kamilláék január első napján, immár hóban, az út nagy részét újra megtették, és ez az sms-t küldték: „ Még a végén túrázók leszünk! Gyönyörű volt!”
Számomra a 2007-es év egyik legszebb kirándulása volt, ezt szeretnénk megismételni januárban! Újra kilátó, és remélem újra ropogós hó a talpunk alatt, de most azokra is gondolunk, akiknek nincsen autója:
2008 január 20-án a 454 m magas Nagy-Hárs-hegyi, Kaán Károly erdőmérnökről elevezett kilátót „hódítjuk” meg. Indulás busszal: 8:56 Páty, Iskola megálló, autóval: 9:00 CBA parkoló, találkozás 9:15 Bp, Szépjuhászné, Gyermekvasút állomás. Innen sétálunk fel a kilátóhoz, és a Hárs-hegyet megkerülve érkezünk vissza Szépjuhásznéra. Nagycsoportos lányomnak jó 2 órára és némi ennivalóra van szüksége ehhez a túrához. Szeretettel várunk mindenkit, aki az évet szívesen kezdi egy kis mozgással! (Kényelmes túracipőjüket se felejtsék otthon!)
(Borlai Barbara)
OTT JÁRTUNK – Adventi kézműves foglalkozás
Az adventi készülődésünkhöz már évek óta hozzátartozik a december eleji kézműves délután a Közösségi Házban. A mostani alkalomra is szívesen tértünk be ezen a szombaton. A gyerekeim most is azonnal belevetették magukat a munkába. Minden asztalnál valamilyen foglalatosság várta a betérő gyerekeket és szüleiket. Munka közben pedig finom tea és pattogatott kukorica frissítette a szorgoskodókat.
A mézeskalács díszítés idén sem maradt el, és mindig nagy örömöt jelent kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. A már előkészített, és kiszúrt formákat kellett különféle magvakkal feldíszíteni, és az elkészült művek ott helyben, néhány perc alatt sültek ki. Minden évben valamilyen különlegesebb mézeskalács-mű is készül. Idén mesebeli mézeskalács-házikót lehetett elkészíteni: mi 3 házikóval tértünk haza, és kettőből nagyon szép ajándék lett. Az ajándékokhoz ajándékkísérő kártyákat, képeslapokat lehetett készíteni. Előre kivágott papírfigurákkal (angyal, fenyő, harang, csillag, stb.) tudták a gyerekek a kis kártyákat díszíteni, de egy másik asztalnál több színű papírdíszeket is készíthettek a karácsonyfára. Az ajtókra, kapukra is kerülhetett dísz, ha nem fáradtak még el az ügyeskedők. Az egyik asztalnál fűzfakoszorúk, szárított gyümölcsszeletek, bogyók, zöld ágak vártak a gyerekekre. Ezt sem tudtuk kihagyni.
S végül az elkészült műveket a saját magunk által nyomdázott csomagolópapírba lehetett szépen becsomagolni.
2 és fél óra barkácsolás után megelégedetten, felpakolva indultunk haza. Megint nagyon jó volt, hogy eljöttünk. Köszönjük szépen a lehetőséget a többi jelenlévő nevében.
(Molnár Anikó)
A mézeskalács díszítés idén sem maradt el, és mindig nagy örömöt jelent kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. A már előkészített, és kiszúrt formákat kellett különféle magvakkal feldíszíteni, és az elkészült művek ott helyben, néhány perc alatt sültek ki. Minden évben valamilyen különlegesebb mézeskalács-mű is készül. Idén mesebeli mézeskalács-házikót lehetett elkészíteni: mi 3 házikóval tértünk haza, és kettőből nagyon szép ajándék lett. Az ajándékokhoz ajándékkísérő kártyákat, képeslapokat lehetett készíteni. Előre kivágott papírfigurákkal (angyal, fenyő, harang, csillag, stb.) tudták a gyerekek a kis kártyákat díszíteni, de egy másik asztalnál több színű papírdíszeket is készíthettek a karácsonyfára. Az ajtókra, kapukra is kerülhetett dísz, ha nem fáradtak még el az ügyeskedők. Az egyik asztalnál fűzfakoszorúk, szárított gyümölcsszeletek, bogyók, zöld ágak vártak a gyerekekre. Ezt sem tudtuk kihagyni.
S végül az elkészült műveket a saját magunk által nyomdázott csomagolópapírba lehetett szépen becsomagolni.
2 és fél óra barkácsolás után megelégedetten, felpakolva indultunk haza. Megint nagyon jó volt, hogy eljöttünk. Köszönjük szépen a lehetőséget a többi jelenlévő nevében.
(Molnár Anikó)
EGÉSZSÉG– Miért jó a láz?
Amikor a nagyobbik fiamnak először szökött fel a láza 39°C fölé és már kezdett félrebeszélni, bevallom, nagyon megijedtem. Ilyenkor az ember elfelejt arra gondolni, hogy a láz igazából jó és hasznos, hiszen a szervezet így válaszol egy fertőzésre, így védekezik a kórokozókkal szemben. És persze az sem jut az aggódó szülő eszébe, hogy amikor lázas a gyerek, kis szervezete éppen védekező-mechanizmusát aktivizálja: ezért az azonnali lázcsillapító adásával a gyermek szervezete ellen dolgozunk.
Persze, amikor a kisebbik fiam négy napon keresztül lázas volt, mert összeszedett a Pincenapokon egy vírust, négy napon keresztül nem lehetett letenni, éjjel-nappal rajtam csimpaszkodott és csak szopni volt hajlandó, akkor már nagyon megsajnáltam őt. Védekező-mechanizmus ide, védekező-mechanizmus oda: esténként langyos hűtőfürdővel és egy nyugtató hatású lázcsillapító kúppal fejeztük be a napot, és kezdtük meg a végtelennek tűnő nyűglődős-szoptatós éjszakát.
Amikor ehhez a témához kerestem anyagot orvosi könyvekben és az Interneten, meglepődve tapasztaltam, hogy a láz és annak mibenléte, de főleg a lázcsillapítás milyen erősen megosztja nemcsak a szülőket, hanem még a szakembereket, gyermekorvosokat, természetgyógyászokat is. Ez a megosztottság abból adódhat, hogy a láztól való évszázados félelmek és a hozzá kapcsolódó lázcsillapítási hagyományok olyan erősen bennünk élnek, hogy hiába bizonyították be az elmúlt évtizedek kutatásai, hogy a láznak egyértelműen hasznos kórélettani szerepe van: a belénk rögzült félelmek – egyelőre – erősebbnek bizonyulnak.
Ezért arra gondoltam, megpróbálom a lázat több oldalról is körbejárni, nem kinyilatkoztatni, csak javasolni, így mindenki maga döntheti el, hogy melyik elmélettel vagy gyakorlati tanáccsal ért egyet, és melyiket alkalmazza akkor, ha a gyermeke lázas lesz. Azt azonban érdemes tiszteletben tartani, hogy a szervezetnél nincs pontosabb és okosabb „műszer”: pontosan tudja, hogy megbetegedés esetén melyik az a testhőmérséklet, amellyel a leghatékonyabban küzdhet a kórokozók ellen. Szintén nagyon fontos, és a gyakorlott gyerekorvosok és védőnők is erre törekednek, hogy minden egyes gyermeket egyedi esetként kezeljenek, hiszen ami az egyik kisgyereknél „bevált” lázcsillapítási mód, az nem biztos, hogy a többi gyermeknél is alkalmazható. És persze azt se felejtsük el, hogy minden gyermeknek – ahogy a felnőtteknek is - más a „tűréshatára”: vannak, akiket egy hőemelkedés is letörtté, bágyadttá tesz, más gyerekek ilyenkor még vígan hancúroznak. A lázas gyermeket azonban nem nehéz „felismerni”: rossz a közérzete, nyugtalan, fáradékony, étvágytalan, feje fájhat, szédülhet, pulzusa és légzése szapora. Jellemző lehet még a hidegrázás, verejtékezés, esetenként kábultság is.
Mindezek után lássuk tehát, hogy miért jó és hasznos a láz, miért nem veszélyes? Legfőképp azért, mert a testhőmérséklet megemelkedése (pl. baktérium- és vírusfertőzések esetén) a szervezet egyik első önálló, természetes védekezési reakciója a fertőzéssel szemben: a kórokozók ugyanis képtelenek elviselni a testben kialakult magas hőmérsékletet, így jelentős részük elpusztul. Ha a szervezet egyébként egészséges, akkor a fertőzéskor kialakuló lázat a keringési rendszer, a légzőrendszer és az idegrendszer is jól tűri. Ezért azt javasolják a gyermekorvosok, hogy nem szükséges 39°C alatti láznál rögtön lázcsillapítót adnunk a gyermeknek. A lázcsillapítás ellen szól az is, hogy értékelhetetlenné teszi a lázmenetet, így nem érzékeljük a láz oldódását. Ha viszont a kisgyerek huzamosabb ideje (egy napja) lázas (főleg, ha fél évesnél fiatalabb), vagy 39°C-nál magasabbra szökik fel a testhőmérséklete, használjunk fizikális-, és gyógyszeres lázcsillapítást, mellyel legelőször is a lázas kisgyerek közérzetének javulását érjük el. A csecsemők viszont érzékenyebben reagálnak testhőmérsékletük megváltozására, ezért fontos, hogy náluk még körültekintőbben és alaposabban járjunk el láz esetén. Egészen kicsi babáknál, újszülötteknél egy napja tartó láz után is érdemes orvost hívni.
Természetesen mindez nem vonatkozik a lázgörcsre (mely eszméletvesztéssel járó rángógörcs) hajlamos gyermekeknél, akiknél már a hőemelkedést is csökkenteni kell, vagyis náluk már 37,5 °C felett nagyon fontos a gondos lázcsillapítás. A lázgörcs és annak csillapításával kapcsolatban is megoszlanak a vélemények, hiszen az elmúlt évtizedek kutatásai alapján kiderült, hogy a láz nem oka a lázgörcsnek, csak kísérője: így a lázgörcs kezelésében és megelőzésében a lázcsillapításnak nincs helye. Nekem szerencsém van, mert a családunkban még sosem volt lázgörcs (tudni kell, hogy a lázgörcsre való hajlam öröklődhet!), de ez utóbbi megállapítást bizony kétkedve fogadtam: szinte biztos vagyok benne, hogy lázgörcs esetén azonnal orvost hívnék, és azonnal arra törekednék (hűtőfürdővel és nyugtató hatású lázcsillapító kúppal), hogy a gyermekem lázát minél előbb csillapítsam.
Abban viszont megegyeznek az álláspontok, hogy a lázas gyermek odafigyelő gondoskodást igényel. Ilyenkor a gyermeket pihentessük le, öltöztessük könnyű, szellős ruhába, és/vagy csak könnyű takarót (vagy lepedőt) tegyünk rá. Akár 20 percenként mérjük meg a lázát, lehet, hogy hirtelen felszökik. (A lázgörbe alapján a láz általában délután 3-4 óra körül és este éri el a csúcspontját, délelőtt és éjszaka alacsonyabb.) Többször itassuk meg a gyermeket, a sok folyadék rendkívül fontos láz esetén, mivel a heves légzés következtében sok vizet párologtatunk el. Tápláló, de zsírszegény ételeket adjunk neki.
Amikor a láz a 39°C-ot eléri, próbáljuk meg fizikális lázcsillapítással - kímélő hűtőfürdővel, vagy borogatással (priznic) - csökkenteni. Ezek a módszerek megegyeznek abban, hogy a meleg testtől valamilyen úton hőt vonnak el. A túl drasztikus hűtőfürdő, vagyis ha túl hideg vízbe ültetjük a gyermeket, és ezt túl hosszú ideig alkalmazzuk, a hidegérzet miatt remegést vált ki a gyermekből, mely izommunka a testhőmérsékletet – szándékunk ellenére- növelni fogja. Ezért azt javasolják a gyerekorvosok, hogy ha hűtőfürdővel való lázcsillapításra kerül a sor: csak kíméletesen és igen rövid ideig alkalmazzunk. Akik még ezt a módszert is túl kíméletlennek találják, azok próbálkozzanak a borogatással, mely a vizsgálatok alapján a legkevésbé okoz remegést, így hőtermelést is. A borogatás fedheti a törzs vagy a teljes testfelületet, és történhet langyos vizes vagy állott vizes ruhával, lepedővel. A csukló, boka borogatása nem elegendő. Fizikális lázcsillapítással 5-10 perc alatt érhetünk el eredményt, de figyeljünk arra, hogy 38 °C alá ne vigyük a testhőmérsékletet. Ha a hűtőfürdő vagy a borogatás hatástalan, és a láz makacsul 39°C fölött marad, akkor az orvossal megbeszélt lázcsillapítót (kúp, szirup, csepp, tabletta) adjunk a gyermeknek. Nagyon magas láz (40°C) esetén mindig kombináljuk a két módszert, és mindenképpen forduljunk orvoshoz. Sok gyerekorvos a fizikális lázcsillapítást általában együtt javasolja a lázcsillapító hatású készítmények adásával, mivel a fizikális lázcsillapítás hátrányai (remegés, hőtermelés) így jobban kivédhetőek, illetve a két módszer kombinálása gyorsabb lázcsillapítást eredményez. Ezzel szemben vannak, akik csak 40°C felett javasolják a lázcsillapítót, és teljességgel elvetik a fizikális lázcsillapítást, mivel ezt inkább csak a gyermek „kínzásának” tartják, ezért a világ fejlett országaiban már nem is javasolják. A 41°C feletti lázról viszont tudni kell, hogy életveszélyes.
Azt, hogy milyen gyógyszeres lázcsillapítást alkalmazunk, a gyerekorvossal megbeszélve, a lázas gyermekre szabottan kell, hogy történjen. Néhány recept nélkül kapható fájdalomcsillapítónak lázcsillapító hatása is van. Hatóanyaguk a Paracetamol, amit csecsemők és kisgyerekek is fogyaszthatnak. Aszpirint nem ajánlatos gyerekkorban adni. Az első lázas napon még az orvosok sem tudják teljes mértékben megmondani, hogy vírus- vagy baktérium okozta fertőzésről van-e szó, de a második, harmadik napon már nagy valószínűséggel igen. Érdemes megjegyezni, hogy vírusfertőzésre nem, csak baktériumfertőzésre adnak a gyerekorvosok antibiotikumot. Arra viszont figyeljünk oda, hogy a lázcsillapítókat előírásszerűen használjuk, így a mellékhatások gyakorisága csökkenthető.
Fontos tudni: ha három napnál tovább tart a láz, és egyéb tünet is kíséri, pl. fejfájás, merev nyak, hasfájás, vizelés közben fellépő fájdalom, illetve, ha az érintett csecsemő vagy idős ember, mindenképpen forduljunk orvoshoz!
Összefoglalásképp elmondhatjuk, hogy a láz bizonyos határig ártalmatlan, ezzel szemben a felesleges, idejekorán használt lázcsillapítás csökkenti védő hatásait. A láztól való túlzott félelem felesleges és nem is veszélytelen lázcsillapításra ösztönöz bennünket. Egy egészen új felfogás szerint a lázcsillapítás bizonyos esetekben nem indokolt, a kizárólagosan alkalmazott, drasztikus fizikális hűtéssel csak a testhőmérséklet emelkedését érjük el.
Legjobb, ha a választott gyerekorvosunkra bízzuk annak eldöntését, hogy kinek és mikor ajánl, vagy nem ajánl lázcsillapítást, illetve ha a forgalomban lévő lázcsillapítók közül a leghatékonyabb és legbiztonságosabb készítményeket használjuk.
Annak a szemléletbeli változásnak, hogy a lázat ne veszélyesnek, hanem a gyógyuláshoz – szinte elengedhetetlenül – szükséges kísérő tünetnek tartsuk, bennünk kell megszületnie.
A cikket szakmailag ellenőrizte és jóváhagyta dr. Füzi Zsolt gyermekorvos.
(Balogh Anita)
Persze, amikor a kisebbik fiam négy napon keresztül lázas volt, mert összeszedett a Pincenapokon egy vírust, négy napon keresztül nem lehetett letenni, éjjel-nappal rajtam csimpaszkodott és csak szopni volt hajlandó, akkor már nagyon megsajnáltam őt. Védekező-mechanizmus ide, védekező-mechanizmus oda: esténként langyos hűtőfürdővel és egy nyugtató hatású lázcsillapító kúppal fejeztük be a napot, és kezdtük meg a végtelennek tűnő nyűglődős-szoptatós éjszakát.
Amikor ehhez a témához kerestem anyagot orvosi könyvekben és az Interneten, meglepődve tapasztaltam, hogy a láz és annak mibenléte, de főleg a lázcsillapítás milyen erősen megosztja nemcsak a szülőket, hanem még a szakembereket, gyermekorvosokat, természetgyógyászokat is. Ez a megosztottság abból adódhat, hogy a láztól való évszázados félelmek és a hozzá kapcsolódó lázcsillapítási hagyományok olyan erősen bennünk élnek, hogy hiába bizonyították be az elmúlt évtizedek kutatásai, hogy a láznak egyértelműen hasznos kórélettani szerepe van: a belénk rögzült félelmek – egyelőre – erősebbnek bizonyulnak.
Ezért arra gondoltam, megpróbálom a lázat több oldalról is körbejárni, nem kinyilatkoztatni, csak javasolni, így mindenki maga döntheti el, hogy melyik elmélettel vagy gyakorlati tanáccsal ért egyet, és melyiket alkalmazza akkor, ha a gyermeke lázas lesz. Azt azonban érdemes tiszteletben tartani, hogy a szervezetnél nincs pontosabb és okosabb „műszer”: pontosan tudja, hogy megbetegedés esetén melyik az a testhőmérséklet, amellyel a leghatékonyabban küzdhet a kórokozók ellen. Szintén nagyon fontos, és a gyakorlott gyerekorvosok és védőnők is erre törekednek, hogy minden egyes gyermeket egyedi esetként kezeljenek, hiszen ami az egyik kisgyereknél „bevált” lázcsillapítási mód, az nem biztos, hogy a többi gyermeknél is alkalmazható. És persze azt se felejtsük el, hogy minden gyermeknek – ahogy a felnőtteknek is - más a „tűréshatára”: vannak, akiket egy hőemelkedés is letörtté, bágyadttá tesz, más gyerekek ilyenkor még vígan hancúroznak. A lázas gyermeket azonban nem nehéz „felismerni”: rossz a közérzete, nyugtalan, fáradékony, étvágytalan, feje fájhat, szédülhet, pulzusa és légzése szapora. Jellemző lehet még a hidegrázás, verejtékezés, esetenként kábultság is.
Mindezek után lássuk tehát, hogy miért jó és hasznos a láz, miért nem veszélyes? Legfőképp azért, mert a testhőmérséklet megemelkedése (pl. baktérium- és vírusfertőzések esetén) a szervezet egyik első önálló, természetes védekezési reakciója a fertőzéssel szemben: a kórokozók ugyanis képtelenek elviselni a testben kialakult magas hőmérsékletet, így jelentős részük elpusztul. Ha a szervezet egyébként egészséges, akkor a fertőzéskor kialakuló lázat a keringési rendszer, a légzőrendszer és az idegrendszer is jól tűri. Ezért azt javasolják a gyermekorvosok, hogy nem szükséges 39°C alatti láznál rögtön lázcsillapítót adnunk a gyermeknek. A lázcsillapítás ellen szól az is, hogy értékelhetetlenné teszi a lázmenetet, így nem érzékeljük a láz oldódását. Ha viszont a kisgyerek huzamosabb ideje (egy napja) lázas (főleg, ha fél évesnél fiatalabb), vagy 39°C-nál magasabbra szökik fel a testhőmérséklete, használjunk fizikális-, és gyógyszeres lázcsillapítást, mellyel legelőször is a lázas kisgyerek közérzetének javulását érjük el. A csecsemők viszont érzékenyebben reagálnak testhőmérsékletük megváltozására, ezért fontos, hogy náluk még körültekintőbben és alaposabban járjunk el láz esetén. Egészen kicsi babáknál, újszülötteknél egy napja tartó láz után is érdemes orvost hívni.
Természetesen mindez nem vonatkozik a lázgörcsre (mely eszméletvesztéssel járó rángógörcs) hajlamos gyermekeknél, akiknél már a hőemelkedést is csökkenteni kell, vagyis náluk már 37,5 °C felett nagyon fontos a gondos lázcsillapítás. A lázgörcs és annak csillapításával kapcsolatban is megoszlanak a vélemények, hiszen az elmúlt évtizedek kutatásai alapján kiderült, hogy a láz nem oka a lázgörcsnek, csak kísérője: így a lázgörcs kezelésében és megelőzésében a lázcsillapításnak nincs helye. Nekem szerencsém van, mert a családunkban még sosem volt lázgörcs (tudni kell, hogy a lázgörcsre való hajlam öröklődhet!), de ez utóbbi megállapítást bizony kétkedve fogadtam: szinte biztos vagyok benne, hogy lázgörcs esetén azonnal orvost hívnék, és azonnal arra törekednék (hűtőfürdővel és nyugtató hatású lázcsillapító kúppal), hogy a gyermekem lázát minél előbb csillapítsam.
Abban viszont megegyeznek az álláspontok, hogy a lázas gyermek odafigyelő gondoskodást igényel. Ilyenkor a gyermeket pihentessük le, öltöztessük könnyű, szellős ruhába, és/vagy csak könnyű takarót (vagy lepedőt) tegyünk rá. Akár 20 percenként mérjük meg a lázát, lehet, hogy hirtelen felszökik. (A lázgörbe alapján a láz általában délután 3-4 óra körül és este éri el a csúcspontját, délelőtt és éjszaka alacsonyabb.) Többször itassuk meg a gyermeket, a sok folyadék rendkívül fontos láz esetén, mivel a heves légzés következtében sok vizet párologtatunk el. Tápláló, de zsírszegény ételeket adjunk neki.
Amikor a láz a 39°C-ot eléri, próbáljuk meg fizikális lázcsillapítással - kímélő hűtőfürdővel, vagy borogatással (priznic) - csökkenteni. Ezek a módszerek megegyeznek abban, hogy a meleg testtől valamilyen úton hőt vonnak el. A túl drasztikus hűtőfürdő, vagyis ha túl hideg vízbe ültetjük a gyermeket, és ezt túl hosszú ideig alkalmazzuk, a hidegérzet miatt remegést vált ki a gyermekből, mely izommunka a testhőmérsékletet – szándékunk ellenére- növelni fogja. Ezért azt javasolják a gyerekorvosok, hogy ha hűtőfürdővel való lázcsillapításra kerül a sor: csak kíméletesen és igen rövid ideig alkalmazzunk. Akik még ezt a módszert is túl kíméletlennek találják, azok próbálkozzanak a borogatással, mely a vizsgálatok alapján a legkevésbé okoz remegést, így hőtermelést is. A borogatás fedheti a törzs vagy a teljes testfelületet, és történhet langyos vizes vagy állott vizes ruhával, lepedővel. A csukló, boka borogatása nem elegendő. Fizikális lázcsillapítással 5-10 perc alatt érhetünk el eredményt, de figyeljünk arra, hogy 38 °C alá ne vigyük a testhőmérsékletet. Ha a hűtőfürdő vagy a borogatás hatástalan, és a láz makacsul 39°C fölött marad, akkor az orvossal megbeszélt lázcsillapítót (kúp, szirup, csepp, tabletta) adjunk a gyermeknek. Nagyon magas láz (40°C) esetén mindig kombináljuk a két módszert, és mindenképpen forduljunk orvoshoz. Sok gyerekorvos a fizikális lázcsillapítást általában együtt javasolja a lázcsillapító hatású készítmények adásával, mivel a fizikális lázcsillapítás hátrányai (remegés, hőtermelés) így jobban kivédhetőek, illetve a két módszer kombinálása gyorsabb lázcsillapítást eredményez. Ezzel szemben vannak, akik csak 40°C felett javasolják a lázcsillapítót, és teljességgel elvetik a fizikális lázcsillapítást, mivel ezt inkább csak a gyermek „kínzásának” tartják, ezért a világ fejlett országaiban már nem is javasolják. A 41°C feletti lázról viszont tudni kell, hogy életveszélyes.
Azt, hogy milyen gyógyszeres lázcsillapítást alkalmazunk, a gyerekorvossal megbeszélve, a lázas gyermekre szabottan kell, hogy történjen. Néhány recept nélkül kapható fájdalomcsillapítónak lázcsillapító hatása is van. Hatóanyaguk a Paracetamol, amit csecsemők és kisgyerekek is fogyaszthatnak. Aszpirint nem ajánlatos gyerekkorban adni. Az első lázas napon még az orvosok sem tudják teljes mértékben megmondani, hogy vírus- vagy baktérium okozta fertőzésről van-e szó, de a második, harmadik napon már nagy valószínűséggel igen. Érdemes megjegyezni, hogy vírusfertőzésre nem, csak baktériumfertőzésre adnak a gyerekorvosok antibiotikumot. Arra viszont figyeljünk oda, hogy a lázcsillapítókat előírásszerűen használjuk, így a mellékhatások gyakorisága csökkenthető.
Fontos tudni: ha három napnál tovább tart a láz, és egyéb tünet is kíséri, pl. fejfájás, merev nyak, hasfájás, vizelés közben fellépő fájdalom, illetve, ha az érintett csecsemő vagy idős ember, mindenképpen forduljunk orvoshoz!
Összefoglalásképp elmondhatjuk, hogy a láz bizonyos határig ártalmatlan, ezzel szemben a felesleges, idejekorán használt lázcsillapítás csökkenti védő hatásait. A láztól való túlzott félelem felesleges és nem is veszélytelen lázcsillapításra ösztönöz bennünket. Egy egészen új felfogás szerint a lázcsillapítás bizonyos esetekben nem indokolt, a kizárólagosan alkalmazott, drasztikus fizikális hűtéssel csak a testhőmérséklet emelkedését érjük el.
Legjobb, ha a választott gyerekorvosunkra bízzuk annak eldöntését, hogy kinek és mikor ajánl, vagy nem ajánl lázcsillapítást, illetve ha a forgalomban lévő lázcsillapítók közül a leghatékonyabb és legbiztonságosabb készítményeket használjuk.
Annak a szemléletbeli változásnak, hogy a lázat ne veszélyesnek, hanem a gyógyuláshoz – szinte elengedhetetlenül – szükséges kísérő tünetnek tartsuk, bennünk kell megszületnie.
A cikket szakmailag ellenőrizte és jóváhagyta dr. Füzi Zsolt gyermekorvos.
(Balogh Anita)
EGYÜTT A CSALÁD - „A zene mindenkié”
Sajnos én csak hallgatom, nem művelem. Mármint a zenét. Hallgatóságnak viszont annál lelkesebb vagyok. És mivel javában tart a tél, ha már lefagytak a kezeink és lábaink, számtalan helyszín közül választhatunk, ha egy kis zenére vágyunk. Mert „a zene mindenkié” - kicsiké és nagyoké egyaránt.
De kezdjük az elején! Mondjuk a hangszerekkel. Már az ovisok is bátran ismerkedhetnek velük az Operaház gyerekek számára „kitalált” programjain, a dallamos nevű Csengő bongó délután vagy a Hangszervarázs keretében. Akit a dobok pergése bűvöl el, annak az Amadinda Ütőegyüttes Dobpergés elnevezésű családi hangversenysorozatát ajánlom figyelmébe, az Örkény Színházban, ahol az ígéret szerint a legkisebb mütyüröktől az óriás kivájt fadobokig tartó izgalmas és szórakoztató felfedezőúton vehetünk részt.
Ha már tudjuk hogyan születik a zene,- stílusosan szólva - csapjunk a húrokba, és induljunk neki: táncházba, koncertre… Ha szerencsénk van, nem kell messze mennünk, a környékbeli művelődési házak programjait is érdemes figyelemmel kísérnünk (a muvelodesihaz.lap.hu oldalon kedvünkre böngészhetünk). Ha viszont nem rettenünk el egy kis utazástól, nagy eséllyel hallhatunk muzsikaszót az alábbi helyszínek valamelyikén (a lista koránt sem teljes, mindenki kedve szerint bővítheti!).
A Művészetek Palotájában a már jól ismert és rendkívül népszerű Cifra Palota vasárnaponként továbbra is várja a gyerekeket színes programjaival, többek közt néptánccal, koncertekkel.
A Hagyományok Házában rendszeres gyermektáncház, és egy különleges, bérletes rendezvény (Szárazfának muzsikája, népzenei bérlet 7-10 éveseknek) várja a gyermekeket. Ennek keretében a kisiskolások komplex képet kaphatnak a népzene, népszokások, néptáncok mibenlétéről, miközben saját hang és zajkeltő eszközeiket készítik el.
A Millenárison szinte minden hétvégére jut gyermekkoncert, és februárban indulnak a bérletek is, amelyek a zene világába (is) eljuttatják az érdeklődőket.
A Bergengócia Gyerekház nemrég nyitotta meg kapuit a Kossuth Klub épületében, a hét minden napját színesítő gyerekprogramokkal, hétvégi koncertekkel.
Hosszan folytathatnám a sort, mert szerencsére rengeteg helyszínen várják a zeneszerető családokat. Azonban nem fejezhetem be az ajánlót anélkül, hogy ne szóljak az emberi hangról, az otthoni éneklésről, és annak fontosságáról. Amit már a magzat vagy a csecsemő is ért, érez. Aki még nem ismeri, látogasson el kisbabájával, gyermekével a Ringató foglalkozásokra – melyek már a pátyi Művelődési Házban is elérhetőek -, és a csillogó szemekbe nézve maga is megbizonyosodhat róla, hogy a „zene mindenkié”.
Elérhetőségek:
Operaház - http://www.opera.hu/
Bp., Andrássy út 22. tel: 1/331-2550
Örkény Színház - http://www.orkenyszinhaz.hu/
Bp., Madách tér 6. tel: 1/267-3775
Művészetek Palotája - http://www.mupa.hu/
Bp., Komor Marcell u. 1. tel: 1/555-3001
Hagyományok Háza - www.hagyomanyokhaza.hu
Bp., Corvin tér 8. tel: 1/225-6049
Millenáris Park - http://www.millenaris.hu/
Bp., Kis Rókus u. 16-20. tel: 1/336-4000
Bergengócia Gyerekház - http://www.kossuth-klub.hu/
Bp., Múzeum u. 7. tel: 06-30-5595993
Ringató - http://www.ringato.hu/
Páty, Művelődési Ház Gáspárné Kovács Modeszta tel: 06-20-372-7736
(Kálmán Dóra)
De kezdjük az elején! Mondjuk a hangszerekkel. Már az ovisok is bátran ismerkedhetnek velük az Operaház gyerekek számára „kitalált” programjain, a dallamos nevű Csengő bongó délután vagy a Hangszervarázs keretében. Akit a dobok pergése bűvöl el, annak az Amadinda Ütőegyüttes Dobpergés elnevezésű családi hangversenysorozatát ajánlom figyelmébe, az Örkény Színházban, ahol az ígéret szerint a legkisebb mütyüröktől az óriás kivájt fadobokig tartó izgalmas és szórakoztató felfedezőúton vehetünk részt.
Ha már tudjuk hogyan születik a zene,- stílusosan szólva - csapjunk a húrokba, és induljunk neki: táncházba, koncertre… Ha szerencsénk van, nem kell messze mennünk, a környékbeli művelődési házak programjait is érdemes figyelemmel kísérnünk (a muvelodesihaz.lap.hu oldalon kedvünkre böngészhetünk). Ha viszont nem rettenünk el egy kis utazástól, nagy eséllyel hallhatunk muzsikaszót az alábbi helyszínek valamelyikén (a lista koránt sem teljes, mindenki kedve szerint bővítheti!).
A Művészetek Palotájában a már jól ismert és rendkívül népszerű Cifra Palota vasárnaponként továbbra is várja a gyerekeket színes programjaival, többek közt néptánccal, koncertekkel.
A Hagyományok Házában rendszeres gyermektáncház, és egy különleges, bérletes rendezvény (Szárazfának muzsikája, népzenei bérlet 7-10 éveseknek) várja a gyermekeket. Ennek keretében a kisiskolások komplex képet kaphatnak a népzene, népszokások, néptáncok mibenlétéről, miközben saját hang és zajkeltő eszközeiket készítik el.
A Millenárison szinte minden hétvégére jut gyermekkoncert, és februárban indulnak a bérletek is, amelyek a zene világába (is) eljuttatják az érdeklődőket.
A Bergengócia Gyerekház nemrég nyitotta meg kapuit a Kossuth Klub épületében, a hét minden napját színesítő gyerekprogramokkal, hétvégi koncertekkel.
Hosszan folytathatnám a sort, mert szerencsére rengeteg helyszínen várják a zeneszerető családokat. Azonban nem fejezhetem be az ajánlót anélkül, hogy ne szóljak az emberi hangról, az otthoni éneklésről, és annak fontosságáról. Amit már a magzat vagy a csecsemő is ért, érez. Aki még nem ismeri, látogasson el kisbabájával, gyermekével a Ringató foglalkozásokra – melyek már a pátyi Művelődési Házban is elérhetőek -, és a csillogó szemekbe nézve maga is megbizonyosodhat róla, hogy a „zene mindenkié”.
Elérhetőségek:
Operaház - http://www.opera.hu/
Bp., Andrássy út 22. tel: 1/331-2550
Örkény Színház - http://www.orkenyszinhaz.hu/
Bp., Madách tér 6. tel: 1/267-3775
Művészetek Palotája - http://www.mupa.hu/
Bp., Komor Marcell u. 1. tel: 1/555-3001
Hagyományok Háza - www.hagyomanyokhaza.hu
Bp., Corvin tér 8. tel: 1/225-6049
Millenáris Park - http://www.millenaris.hu/
Bp., Kis Rókus u. 16-20. tel: 1/336-4000
Bergengócia Gyerekház - http://www.kossuth-klub.hu/
Bp., Múzeum u. 7. tel: 06-30-5595993
Ringató - http://www.ringato.hu/
Páty, Művelődési Ház Gáspárné Kovács Modeszta tel: 06-20-372-7736
(Kálmán Dóra)
2008. január 15., kedd
LURKÓ SAROK – Rajzolj, fess, fotózz!
Juhász Ádám 7 éves kisfiú küldte nekünk ezt a rajzot:
testvére, a még csak 5 éves Balázs pedig ezt:
Úgy látjuk náluk szép volt a Karácsony. Köszönjük szépen a munkájukat! A további rajzokhoz mi is szeretnénk hozzájárulni - azokkal a színes cerkákkal, amit jutalomként nekik elvittünk.
testvére, a még csak 5 éves Balázs pedig ezt:Úgy látjuk náluk szép volt a Karácsony. Köszönjük szépen a munkájukat! A további rajzokhoz mi is szeretnénk hozzájárulni - azokkal a színes cerkákkal, amit jutalomként nekik elvittünk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
