Janikovszky Éva, Váci Mihály, Áprily Lajos. Mi a közös bennük? Természetesen túl azon, hogy a magyar irodalmi élet kiválóságai voltak. Nos, mindnyájan jártak Pátyon, valamikor régen, az olvasás „fénykorában”. Sokan emlékeznek, emlékezünk még rájuk, és arra az időszakra. És sokan tudjuk még, hogy olvasni jó, hatalmas élmény.
Mégis: egyre sűrűbben állapítjuk meg, hogy az emberek mintha nem olvasnának. Nincs ezzel másképp Kollár Péter, a Könyvtár (Pátyi Iskolai és Községi Könyvtár) könyvtárosa sem, aki szeretné, ha a folyamatosan növekvő faluból minél többen fedeznék fel az itt őrzött szellemi kincseket, köztük azok a gyerekek is, akik nem a helyi óvodába, iskolába járnak.
- Hány beiratkozott tagja van a könyvtárnak? Elsősorban kik látogatják az intézményt?
Könyvtárunknak jelenleg 673 regisztrált tagja van, de sajnos ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennyien folyamatosan használnák is az állományt. A rendszeres használók köre többnyire a helyben tanuló iskolások, illetve a fiatalabb szülők és kisgyermekeik közül kerül ki. Pedig a Könyvtár állománya szélesebb olvasóközönség számára is tartogat érdekes olvasni- és hallgatnivalót.
- Hogyan kapcsolódik be a könyvtár az iskola életébe? Van lehetőségük az iskolásoknak (esetleg az ovisoknak) megtanulni a könyvtárhasználatot?
A könyvtár kötelező feladatain túl – mint pl. tartós tankönyvek kölcsönzése, a tanításban használt segédanyagok rendelkezésre bocsátása, vagy a házi és szorgalmi feladatokban nyújtott segítség, – a tanterv szerint előírt könyvtárismereti óráknak is teret ad. A tanítás keretei közt és az iskola pedagógusainak felügyelete mellett ismerkedhetnek a gyerekek a könyvtárhasználattal és a Könyvtár gyerekkönyveivel.
Örvendetes, hogy az idei tanévben már az óvodások is ellátogattak a Könyvtárba. Mivel közülük még kevesen tudnak olvasni, így inkább csak vizuálisan tanulnak meg tájékozódni a képeskönyvek között.
Az elmúlt években tettem kísérletet délutánonként a nehezebbnek számító „A kőszívű ember fiai” kötelező olvasmány közös olvasására is.
- Mit jelent a tartós tankönyv? Kik kölcsönözhetik ezeket?
A tartós tankönyvek fogalma az állam által biztosított ingyenes tankönyvhasználat bevezetése óta kissé elasztikus fogalommá vált. Azt megelőzően a több évfolyam által egymás után használt olyan tankönyveket, segédkönyveket jelentette, melyek ritkábban értek meg új kiadást. Így pl. a felsősök irodalomkönyveit, atlaszokat, helyesírási szöveggyűjteményt, stb. Azóta pedig a szociális támogatásban részesülők a számukra biztosított tankönyvek egy részét használatra kapják meg. Ezek sajnos fizikailag is kevésbé tartósak már, és a kiadók jóvoltából pedig tartalmilag is gyorsan elavulnak, így egy részük a könyvtári állományban is rendszeresen cserélődik. A jövő tanévtől új állami szabályozás lép életbe ezen a téren. Mindenesetre hasznos pedagógiai funkciója ennek a rendszernek, hogy a gyerekek megtanulják megbecsülni a könyveket, illetve a közvagyon fogalmával is megismerkednek.
- Szerintem sokan nem tudják hogy Könyvtárban rengeteg meselemez, hangoskönyv is kölcsönözhető. Milyen állománnyal rendelkezik a könyvtár?
Szerintem azt sem tudják sokan, mi az a hangoskönyv pontosan. Nem is csoda, hiszen Magyarországon csak a 2003-as év végén jelent meg az első modern értelemben vett hangoskönyv és csak fokozatosan kezd teret hódítani. Ezek a ismert színészek által, rendezők irányítása mellett felolvasott, legtöbbször teljes terjedelmű művek valahol az írás- és a színművészet között helyezkednek el. Nem az olvasást hivatottak helyettesíteni, hanem inkább többletet nyújtanak hozzá. Bár erről a témáról nagyon sokat lehetne beszélni – s terveim szerint egy másik alkalommal fogok is, – fontos kiemelni, hogy a Könyvtár gyűjtőkörébe, csakúgy, mint a legtöbb községi könyvár esetében, elsődlegesen a szépirodalom és a szórakoztató irodalom tartozik. Haladva a korral, a pátyi könyvtár törekszik az egyelőre még nem túl széles piaccal rendelkező hangoskönyvek teljeskörű gyűjtésére is. Tudtommal, ezzel a szolgáltatásával egyedülálló a környék települései közt. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy míg a fővárosi könyvtárakban több száz forintért kölcsönözhető egy-egy ilyen mű, addig itt ingyen juthatnak hozzájuk a beiratkozott olvasók. Amint említette, érdemes felhívni a kisgyermekes szülők figyelmét arra, hogy a gyerekeknek szóló hangoskönyvek és mesejátékok palettája is igen széles. Ezeknek a listája hamarosan elérhető lesz a könyvtár internetes oldalán is.
- Milyen könyvek népszerűek az iskolások között?
Talán nem túl meglepő módon, a Harry Potter-könyvek a legnépszerűbbek, melyek nem egy példányát már csaknem rongyosra olvasták a gyerekek. Az ifjúsági irodalmat tekintve helyben is megfigyelhető az a tendencia, hogy a tinédzserek szívesebben fordulnak a fantasy-irodalom felé. Mégis, összességében az ismeretterjesztő könyvek a kedveltebbek. A „Mi micsoda” sorozat például töretlen népszerűségnek örvend.
- Melyek az Ön személyes kedvencei, amiket ajánlana nekik?
Általános iskolás koromban szívesen olvastam többek között Rónaszegi Miklós, Nógrádi Gábor, László Endre és Nemere István ifjúsági regényeit. Igaz, utóbbiak sci-fi könyveket írtak, ma is szívesen ajánlom őket a fantasy-rajongóknak. Az előbbi szerzők könyvei pedig véleményem szerint valóban időtálló művek, így minden mai gyerek örömmel forgathatja azokat.
- A könyvtár egyben e-Magyarország pont is.
Igen, még 2004-ben pályáztam, melynek eredményeképp két számítógépet, egy multifunkciós nyomtatót és Internet-hozzáférést is nyertünk. Így a Könyvtár fontos kulturális küldetést tölt be helyben a szociálisan hátrányos gyerekek digitális írástudatlanságból fakadó hátrányainak felszámolásában is.
- Milyen körülmények közt üzemel most az ePont?
Jelenleg négy gépünk van, és rendkívül kedvező díjért, 50 Ft / félóra áron lehet internetezni. Szerencsére a helyi önkormányzat a kultúra, művelődés mellett szem előtt tartja az elektronikus informálódás ügyét is – ezáltal vált lehetővé a négy olvasói számítógép használata, illetve az olcsó Internet-hozzáférés is. Jelenleg eTanácsadónak képzem magam, így hamarosan új szolgáltatással bővül a Könyvtár. A legutóbbi e-Magyarország konferencián arról volt szó, hogy a kormányzat az eMOP 2.0 keretein belül igyekszik továbbfejleszteni az ePontokat technikailag is – remélhetőleg sikerül majd a Könyvtár számára is további fejlesztéseket kieszközölni.
- Az iskola bővítésével a könyvtár életében is lesznek változások?
Minden bizonnyal, bár most még nehéz pontosan megmondani, mit jelent ez majd. Úgy tudom, az eredeti elképzelések szerint a Könyvtár az új szárnyban fog helyet kapni, de sajnos nem nagyobb területen, mint amekkorán jelenleg is működik. A helyhiány, a zsúfoltság állandó problémánk. Kérdés, hogy lesz-e külön terem, vagy legalább egy kisebb helyiség a kevésbé használt művek és a tankönyvek raktározására. Ennek érdekében szeretnék még a képviselőtestülethez fordulni. Akkor ugyanis lehetővé válna egy nagyobb olvasótér, illetve a kisebbek számára is olvasósarok kialakítására, ahogyan régebben volt. Ez minden bizonnyal sokat lendítene a Könyvtár népszerűségén.
- Tudna még valami érdekességet mondani a könyvtárral kapcsolatban?
A Könyvtárban használhatóak digitális, számítógépen olvasható művek is. Házi dolgozatokhoz való gyűjtésnél, különösen, ami a forrásokat illeti, jól jöhet az Interneten szűrő nélkül keringő információk mellett a nehezebben, nyomtatott változatban csak nagykönyvtárakban hozzáférhető és értékálló munkák tanulmányozásához. Reméljük, hamarosan e célra is tudunk majd külön offline számítógépet biztosítani.
Kérem, engedjen meg még egy kérést az újság olvasói felé. Bár a falu lakói többnyire Budapesthez kötődnek munkájuknál, tanulmányaiknál fogva és a szórakozás terén egyaránt, mégis érdemes lenne kihasználni a helyi szolgáltatásokat, megspórolva ezzel az utazás költségeit és fáradtságát. Az elmúlt évben kísérletet tettem rá, hogy a sokak által használt iwiw-en keresztül hívjam föl a lakosság figyelmét a helyi könyvtárra; tapasztalataim szerint az általános érvényű felhívás kisebb érdeklődésre tart számot, mint a személyes invitálás. Kérem tehát a kedves Olvasókat, ajánlják egymás figyelmébe a Könyvtár szolgáltatásait. Köszönöm.
- Köszönöm a beszélgetést.
A Könyvtár az Iskola épületében (Bocskai u. 9, tel.:344-348) várja a látogatókat (nyitvatartás: H: 12-17.30, K: 12.30-17.30, Sz: 12.30-17.30, Cs: 12-17.30). Honlap: www.bocskaisuli.hu „Könyvtár” menüpont.
(Kálmán Dóra)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Kedves Kollár Péter Úr!
Olvastam az interneten a pátyi könyvtárról szóló cikkét. Nagyon örvendetes, hogy már a mi falunkban is van ePont, internet hozzáférés, és hangoskönyv. Valóban a környékbeli könyvtárakban ilyen nem található. Cikkében azt írja, hogy jó lenne, ha a helyi lakosság közül is többen járnának a könyvtárba. Talán meg is tennénk, ha nem Budapestre járnánk be dolgozni. Jómagam jelenleg az Eötvös József Főiskola III. éves hallgatója vagyok Informatikus Könyvtáros szakon. Gyakran szükségem van könyvekre, amikből tanulnom kell. A pátyi könyvtárat igénybe is venném, ha számomra kedvező időpontban tartana nyitva. Miután fél ötig dolgozom, már 6 órára sem érnék a könyvtárba. Esetleg ha szombaton délelőtt nyitva tartanának, akkor azok, akik bemennek egy fővárosi könyvtárba, inkább a helyi könyvtárat vennék igénybe. Érdemes lenne egy rövid ideig kipróbálni a szombat délelőtti nyitvatartást.
Munkájához további sikereket kívánok.
Üdvözlettel:
Nedelkovits Jánosné
Megjegyzés küldése