2008. február 5., kedd

KINCSÜNK AZ EGÉSZSÉG – A mozgásfejlődés szakaszai

Elsőgyerekes anyukaként bennem is volt egy kis versengési kényszer: mikor fordul oldalra, kezd el mászni vagy állni a gyerekem. Pedig, bizonyos kereteken belül, ennek semmi jelentősége sincs. Azonban, bár a gyerekek aránylag nagy egyéni eltéréssel fejlődnek, van egy bizonyos út, melyeket mindenkinek végig kell járnia. Ha valami mégis kimarad, annak oka és következménye van.
A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, a gyermek mozgásának és észlelésének fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egy-egy meghatározott területének irányítása alatt áll. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési problémához, magatartás-zavarhoz vezethet. Ennek az az oka, hogy a mozgás segítségével járódnak be az idegpályák, fejlődnek az agyi rendszerek.
Éppen ezért nem kell örülni annak, ha „az én gyerekem nem kúszott-mászott a földön, csak ült szépen, mindent megfigyelt és egyszer csak elkezdett járni”.
Hogy mégis mit kell tudnia egy kisbabának? Erről beszélgettünk Kővágóné Kosztolányi Ágnessel, Dévény szakgyógytornásszal.
Abban azonnal egyetértettünk, hogy a mozgásokat nem szabad erőltetni egy egészségesen fejlődő gyermeknél. A legjobb, ha mindent magától tanul meg. Különösen igaz ez az ülésre és a járásra. Pl. a bébikomp, amivel a járást lehet „segíteni” kifejezetten káros! Viszont, amikor a csecsemő már kicsit többet van ébren, jó ha kiveszik az ágyból, és leteszik a földre egy pokrócra, ahol sok helye van a mozgásra. Vegyék körbe játékok, színes dolgok, amik felkeltik az érdeklődését, és ne a babahordozóban legyen!
Nagyon fontos, hogy ha a gyermek mozgása nem megfelelően fejlődik (valamelyik mozgásforma kimarad, nem kezdi el időben stb.), vagy a mamának kétségei vannak, forduljon szakemberhez! Sokszor azért marad ki egy mozgásforma, mert valamilyen izomtónus probléma húzódik meg a háttérben (pl. kötött vagy túl laza izomzat), ilyenkor a gyerek nem tudja végrehajtani az adott mozgást. Ennek oka általában a szülés körül bekövetkezett rövid oxigénhiányos állapot, amit sokszor észre sem vesznek, szellemi problémákkal nem jár. Ilyen lehet pl. ha egy újszülött nem tud szopni. Valószínűleg az izomtónusával van baj, ami, ha nincs kezelve, később rágás és beszéd problémákhoz vezet.

életkor és az egészséges gyerek fejlődése (zárójelben olvashatják azokat a tüneteket, amelyek kóros fejlődés jelei lehetnek)
0-2 hó
Hasonfekvő helyzetben fejét rövid ideig emeli, megtartja, oldalra fordítva leteszi
(Folyik a nyála, nem vagy csak erőtlenül szopik. Tartási és mozgási aszimmetria.)
2-3 hó
Hasonfekvő helyzetben fejét szilárdan tartja, testtartásával segít, mikor felemelik
(Hason fekve fejét nem emeli. Hangot, mozgást nem követ.)
4-5 hó
Karba véve fejét egyenesen tartja. Hátáról oldalára fordul, hason fekve szemlélődik, játszik. Játszik a kezével. A látott tárgy felé nyúl. A tárgyakat szájba veszi, lóbálja, rázza
(Oldalára nem fordul, kezét nem nyitja, nem szeret hason feküdni.)
5-6 hó
Hasonfekvő helyzetben karjára támaszkodva, mellkasát felemeli. Hátról hasra fordul. A látott tárgyat két kézzel megragadja, és 30-40 mp-ig tartja. Kis tárgyat felemel.
(Hason fekve kezére nem támaszkodik, fejét nem forgatja, tárgyakért nem nyúl.)
6-7 hó
Hasáról a hátára fordul és vissza, kúszik. Két tárgyat kézben tart. A tárgyat egyik kezéből a másikba átteszi.
(Nem fordul, hiányzik a két kéz összehangolt mozgása.)
7-8 hó
Négykézlábra áll, ebben a helyzetben hintázik. Kúszva vagy gurulva a lakásban messzire eljut. Egy tárgyat nyugvó tárgyhoz ütöget.
(Elmarad a helyváltoztatás, nem kúszik vagy gurul. Nem próbál négykézlábra állni.)
9. hó
Négykézláb mászik. Feltérdel, közben kezeit használja. Hüvelykujj és mutatóujj segítségével felemeli a tárgyat
(Nincs helyváltoztatás, mászási kísérlet vagy a popsiján ülve közlekedik.)
10-11 hó
Négykézlábból kiül (innentől lehet etetőszékbe ültetni), kapaszkodva feláll, állva rugózik, le tud ülni. Tárgyakat egymásba tesz.
(Egyedül nem próbál megülni.)
12-13 hó
Önállóan áll, oldalra lépeget, leejtett játékért lehajol és felveszi, közben kapaszkodik. Labdát gurít, cipőjét lehúzza.
14-15 hó
Széket tologat, kapaszkodás nélkül áll, esetleg leguggol, tárgyakat egymásba rak, tornyot épít.
16-18 hó
Legkésőbb ebben az időben elindul, guggolva játszik, ha elesik feláll. Széles alapú járás. Labdát dob, cipőjét kifűzi.
18-24 hó
Fel-le mászik magasabb tárgyakra, lépcsőn kézen fogva közlekedik, kialakul a biztos járás.

Ha a baba fejlődése elmarad a fentiektől, illetve kóros fejlődést mutat, ne gondoljuk azt, hogy majd kinövi! Az időben felfedezett probléma sokszor egy otthon végezhető tornával orvosolható, időnként ennél többre van szükség. Ilyenkor megfelelő terápiát ínak elő a gyermeknek. Jó tudni, hogy minél hamarabb felfedeznek, kezelnek egy (esetleg akkor még csak kisebb) rendellenességet, annál nagyobb eséllyel és hatékonysággal gyógyítható!
Megelőzhető-e, hogy később problémák legyenek, ha már kimaradt egy mozgásforma a baba életéből? Hogyan?
Sok diszlexiás és diszgráfiás gyereknél kimaradt a mászás, ezért Ági azt javasolja, hogy azok a szülők, akiknek a gyermekei nem másztak, óvodás korban vigyék diszlexia-szűrésre gyermeküket, hogy elkerülhessék az iskolában a tanulási nehézségeket.
Fontosnak tartjuk még a masszázs jelentősségét megemlíteni! Már pár napos korban, finoman kezdhetjük masszírozni (eleinte inkább csak simítani) babánkat. Ezek a pár perces alkalmak a mamát is jóleső érzéssel töltik el, a babáknak pedig létfontosságú az érintés.
Az Ági által is alkalmazott terápiát Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző dolgozta ki 1976-tól kezdődően, kettős képzettségének gyakorlati tapasztalatai alapján. E levédett módszert ma már egyre több orvos és az egészségügyi szakma is elismeri és igényli. Egyik működési területe a speciális manuális technika, alkalmazásának fő hatásai: az izmok és inak zsugorodásának oldása, az izomzat kórós helyzetének normalizálása, az idegrendszer direkt ingerlése. A módszer gyakorlatilag bármely típusú sérülésnél (idegrendszeri, ortopédiai, baleseti eredetű és reumatológiai, stb.) alkalmazható.

Végül egy kis kitekintő a Pátyon élő és dolgozó gyógytornászokról:
Kővágóné Kosztolányi Ági Tel: 23/343 889, 20/5-914-934
Dévény terápia 1 ½-2 éves kor alatt!

Kovács Gabriella Tel: 20/9133 666
Születési rendellenességek korrigálása, masszázs

Lukovich Petra Tel: 70/227 8312
Gerincproblémák ovis kortól

Nagy Rita Tel: 30/488 9844 23/343 016
Felnőtt manuálterápia (deréktáji panaszok kezelése)

Szilágyi Réka Tel: 20/387 6959 sz.reka@freemail.hu
Felnőtt gyógytorna és személyi edzés

(Borlai Barbara)

Nincsenek megjegyzések: