Interneten a LUKRÓ!

Több visszajelzést kapunk arról, hogy milyen jó lenne, ha Interneten is olvashatnák a Pátyi Kurírt, s ezen belül a Lurkót. Részünkről semmi akadálya ennek, s ami tőlünk telik megtesszük: ezentúl a Pátyi Lurkó írásait itt is megtalálják! Íme a januári szám:

ÚJÉVI FOGADALMAK

Kezdjük a tavalyiakkal! Azokat meg tudtuk tartani? Emlékszünk még egyáltalán, hogy a
pezsgődurrogás közepén mit is fogadtunk meg?
Én felírtam a naplómba, csak egy dolgot, amit egész jól meg is tartottam. Persze volt, hogy „elfeledkeztem” róla, ilyenkor segít ez a gondolat: „A múltat magad mögött hagytad, a jövő a holnapé, a jelen az egyetlen valóság!”
A fogadalmat érdemes mindig „mára” megtenni és újra és újra megerősíteni.
Lehet mosolyogni, gúnyolódni az „Új év, új élet” elhatározáson, mégis becsüljük meg önmagunkban (és másokban) a vágyat, ami az életünk jobbítása és fejlődése felé visz!
E havi számunkban számos segítséget találnak a fogadkozók („többet olvasok”, „eljárok kirándulni”…) és számos ötletet a többiek!

BEMUTATJUK - Fedezzük fel a Községi Könyvtárt!

Janikovszky Éva, Váci Mihály, Áprily Lajos. Mi a közös bennük? Természetesen túl azon, hogy a magyar irodalmi élet kiválóságai voltak. Nos, mindnyájan jártak Pátyon, valamikor régen, az olvasás „fénykorában”. Sokan emlékeznek, emlékezünk még rájuk, és arra az időszakra. És sokan tudjuk még, hogy olvasni jó, hatalmas élmény.
Mégis: egyre sűrűbben állapítjuk meg, hogy az emberek mintha nem olvasnának. Nincs ezzel másképp Kollár Péter, a Könyvtár (Pátyi Iskolai és Községi Könyvtár) könyvtárosa sem, aki szeretné, ha a folyamatosan növekvő faluból minél többen fedeznék fel az itt őrzött szellemi kincseket, köztük azok a gyerekek is, akik nem a helyi óvodába, iskolába járnak.
- Hány beiratkozott tagja van a könyvtárnak? Elsősorban kik látogatják az intézményt?
Könyvtárunknak jelenleg 673 regisztrált tagja van, de sajnos ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennyien folyamatosan használnák is az állományt. A rendszeres használók köre többnyire a helyben tanuló iskolások, illetve a fiatalabb szülők és kisgyermekeik közül kerül ki. Pedig a Könyvtár állománya szélesebb olvasóközönség számára is tartogat érdekes olvasni- és hallgatnivalót.
- Hogyan kapcsolódik be a könyvtár az iskola életébe? Van lehetőségük az iskolásoknak (esetleg az ovisoknak) megtanulni a könyvtárhasználatot?
A könyvtár kötelező feladatain túl – mint pl. tartós tankönyvek kölcsönzése, a tanításban használt segédanyagok rendelkezésre bocsátása, vagy a házi és szorgalmi feladatokban nyújtott segítség, – a tanterv szerint előírt könyvtárismereti óráknak is teret ad. A tanítás keretei közt és az iskola pedagógusainak felügyelete mellett ismerkedhetnek a gyerekek a könyvtárhasználattal és a Könyvtár gyerekkönyveivel.
Örvendetes, hogy az idei tanévben már az óvodások is ellátogattak a Könyvtárba. Mivel közülük még kevesen tudnak olvasni, így inkább csak vizuálisan tanulnak meg tájékozódni a képeskönyvek között.
Az elmúlt években tettem kísérletet délutánonként a nehezebbnek számító „A kőszívű ember fiai” kötelező olvasmány közös olvasására is.
- Mit jelent a tartós tankönyv? Kik kölcsönözhetik ezeket?
A tartós tankönyvek fogalma az állam által biztosított ingyenes tankönyvhasználat bevezetése óta kissé elasztikus fogalommá vált. Azt megelőzően a több évfolyam által egymás után használt olyan tankönyveket, segédkönyveket jelentette, melyek ritkábban értek meg új kiadást. Így pl. a felsősök irodalomkönyveit, atlaszokat, helyesírási szöveggyűjteményt, stb. Azóta pedig a szociális támogatásban részesülők a számukra biztosított tankönyvek egy részét használatra kapják meg. Ezek sajnos fizikailag is kevésbé tartósak már, és a kiadók jóvoltából pedig tartalmilag is gyorsan elavulnak, így egy részük a könyvtári állományban is rendszeresen cserélődik. A jövő tanévtől új állami szabályozás lép életbe ezen a téren. Mindenesetre hasznos pedagógiai funkciója ennek a rendszernek, hogy a gyerekek megtanulják megbecsülni a könyveket, illetve a közvagyon fogalmával is megismerkednek.
- Szerintem sokan nem tudják hogy Könyvtárban rengeteg meselemez, hangoskönyv is kölcsönözhető. Milyen állománnyal rendelkezik a könyvtár?
Szerintem azt sem tudják sokan, mi az a hangoskönyv pontosan. Nem is csoda, hiszen Magyarországon csak a 2003-as év végén jelent meg az első modern értelemben vett hangoskönyv és csak fokozatosan kezd teret hódítani. Ezek a ismert színészek által, rendezők irányítása mellett felolvasott, legtöbbször teljes terjedelmű művek valahol az írás- és a színművészet között helyezkednek el. Nem az olvasást hivatottak helyettesíteni, hanem inkább többletet nyújtanak hozzá. Bár erről a témáról nagyon sokat lehetne beszélni – s terveim szerint egy másik alkalommal fogok is, – fontos kiemelni, hogy a Könyvtár gyűjtőkörébe, csakúgy, mint a legtöbb községi könyvár esetében, elsődlegesen a szépirodalom és a szórakoztató irodalom tartozik. Haladva a korral, a pátyi könyvtár törekszik az egyelőre még nem túl széles piaccal rendelkező hangoskönyvek teljeskörű gyűjtésére is. Tudtommal, ezzel a szolgáltatásával egyedülálló a környék települései közt. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy míg a fővárosi könyvtárakban több száz forintért kölcsönözhető egy-egy ilyen mű, addig itt ingyen juthatnak hozzájuk a beiratkozott olvasók. Amint említette, érdemes felhívni a kisgyermekes szülők figyelmét arra, hogy a gyerekeknek szóló hangoskönyvek és mesejátékok palettája is igen széles. Ezeknek a listája hamarosan elérhető lesz a könyvtár internetes oldalán is.
- Milyen könyvek népszerűek az iskolások között?
Talán nem túl meglepő módon, a Harry Potter-könyvek a legnépszerűbbek, melyek nem egy példányát már csaknem rongyosra olvasták a gyerekek. Az ifjúsági irodalmat tekintve helyben is megfigyelhető az a tendencia, hogy a tinédzserek szívesebben fordulnak a fantasy-irodalom felé. Mégis, összességében az ismeretterjesztő könyvek a kedveltebbek. A „Mi micsoda” sorozat például töretlen népszerűségnek örvend.
- Melyek az Ön személyes kedvencei, amiket ajánlana nekik?
Általános iskolás koromban szívesen olvastam többek között Rónaszegi Miklós, Nógrádi Gábor, László Endre és Nemere István ifjúsági regényeit. Igaz, utóbbiak sci-fi könyveket írtak, ma is szívesen ajánlom őket a fantasy-rajongóknak. Az előbbi szerzők könyvei pedig véleményem szerint valóban időtálló művek, így minden mai gyerek örömmel forgathatja azokat.
- A könyvtár egyben e-Magyarország pont is.
Igen, még 2004-ben pályáztam, melynek eredményeképp két számítógépet, egy multifunkciós nyomtatót és Internet-hozzáférést is nyertünk. Így a Könyvtár fontos kulturális küldetést tölt be helyben a szociálisan hátrányos gyerekek digitális írástudatlanságból fakadó hátrányainak felszámolásában is.
- Milyen körülmények közt üzemel most az ePont?
Jelenleg négy gépünk van, és rendkívül kedvező díjért, 50 Ft / félóra áron lehet internetezni. Szerencsére a helyi önkormányzat a kultúra, művelődés mellett szem előtt tartja az elektronikus informálódás ügyét is – ezáltal vált lehetővé a négy olvasói számítógép használata, illetve az olcsó Internet-hozzáférés is. Jelenleg eTanácsadónak képzem magam, így hamarosan új szolgáltatással bővül a Könyvtár. A legutóbbi e-Magyarország konferencián arról volt szó, hogy a kormányzat az eMOP 2.0 keretein belül igyekszik továbbfejleszteni az ePontokat technikailag is – remélhetőleg sikerül majd a Könyvtár számára is további fejlesztéseket kieszközölni.
- Az iskola bővítésével a könyvtár életében is lesznek változások?
Minden bizonnyal, bár most még nehéz pontosan megmondani, mit jelent ez majd. Úgy tudom, az eredeti elképzelések szerint a Könyvtár az új szárnyban fog helyet kapni, de sajnos nem nagyobb területen, mint amekkorán jelenleg is működik. A helyhiány, a zsúfoltság állandó problémánk. Kérdés, hogy lesz-e külön terem, vagy legalább egy kisebb helyiség a kevésbé használt művek és a tankönyvek raktározására. Ennek érdekében szeretnék még a képviselőtestülethez fordulni. Akkor ugyanis lehetővé válna egy nagyobb olvasótér, illetve a kisebbek számára is olvasósarok kialakítására, ahogyan régebben volt. Ez minden bizonnyal sokat lendítene a Könyvtár népszerűségén.
- Tudna még valami érdekességet mondani a könyvtárral kapcsolatban?
A Könyvtárban használhatóak digitális, számítógépen olvasható művek is. Házi dolgozatokhoz való gyűjtésnél, különösen, ami a forrásokat illeti, jól jöhet az Interneten szűrő nélkül keringő információk mellett a nehezebben, nyomtatott változatban csak nagykönyvtárakban hozzáférhető és értékálló munkák tanulmányozásához. Reméljük, hamarosan e célra is tudunk majd külön offline számítógépet biztosítani.
Kérem, engedjen meg még egy kérést az újság olvasói felé. Bár a falu lakói többnyire Budapesthez kötődnek munkájuknál, tanulmányaiknál fogva és a szórakozás terén egyaránt, mégis érdemes lenne kihasználni a helyi szolgáltatásokat, megspórolva ezzel az utazás költségeit és fáradtságát. Az elmúlt évben kísérletet tettem rá, hogy a sokak által használt iwiw-en keresztül hívjam föl a lakosság figyelmét a helyi könyvtárra; tapasztalataim szerint az általános érvényű felhívás kisebb érdeklődésre tart számot, mint a személyes invitálás. Kérem tehát a kedves Olvasókat, ajánlják egymás figyelmébe a Könyvtár szolgáltatásait. Köszönöm.
- Köszönöm a beszélgetést.
A Könyvtár az Iskola épületében (Bocskai u. 9, tel.:344-348) várja a látogatókat (nyitvatartás: H: 12-17.30, K: 12.30-17.30, Sz: 12.30-17.30, Cs: 12-17.30). Honlap: www.bocskaisuli.hu „Könyvtár” menüpont.
(Kálmán Dóra)

MINDEN, AMI KULTÚRA – Téli mentsvár

Amikor még egészen kicsi voltam, úgy rémlik, semmi kifogásom nem volt a tél ellen: imádtam szánkózni, hógolyózni, az iskolából hazafelé a méteres hóba „angyalt rajzolni”. Nagymamám mindennap a kiskályhán szárította az átázott ruhámat miközben a lelkemre próbált hatni, amikor így kérlelt: „Ugye csibikém, többet ilyet nem csinálsz?”
Aztán amikor már nagyobb lettem, gimnazista, a tél hirtelen „nemszeretem” évszak lett: az örökös fagyoskodás a buszmegállóban, nehézkes mozgás a millió ruhadarabtól kipárnázva, a fél órás öltözés-vetkőzés, sötét reggel, sötét este, és főleg a hólapátolás, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy már a téli hónapok gondolatától is kirázott a hideg, némi kiengesztelést csak a karácsony és a januári születésnapom hozott.
Pedig ha akkor tudtam volna, hogy ez mind semmi ahhoz képest, amikor az embernek kisgyerekei lesznek, és ezek a tortúrák (öltözés, levegőzés stb.) hirtelen megtriplázódnak. Egy háromévessel és egy egyévessel a sarki boltba elindulni (esetleg szánkóval), felér egy félnapos kalandtúrával. Kit öltöztessek előbb, mit csinál addig a másik, én mikor öltözzek, pulóver, sínadrág, télikabát, hótaposó, sapka, sál, kesztyű, takaró, párna a szánkóra…. Még szerencse, hogy hamar sötétedik (lám, hogy változnak a nézőpontok!), így a napi egyszeri levegőzéssel, úgy érzem, a lehető legtöbbet kihozzunk a télből.
Igen ám, de a fennmaradó időben, amikor a lakásba szorulunk a gyerekekkel, ember legyen a talpán, aki órákon keresztül szórakoztatni tudja őket. Főleg akkor, ha már minden karácsonyra kapott játékkal kiszórakozták magukat, ha már elolvastuk az összes mesekönyvet, elénekeltük az összes éneket, megrajzoltuk az összes állatot, megfőztük az összes ételt, végigberregtük az összes autót, megnéztük az összes mese dévédét, sorba raktuk az összes dinoszauruszt, voltunk törpék, horgászok, szakácsok, báboztunk Piroskáról és a farkasról, rajzoltunk, nyomdáztunk, gyurmáztunk… Kifulladásig…
Szóval ilyenkor jön jól, mintegy mentsvárként, a MESE-HÁZ 1. Mesés versek és dalok, illetve a MESE-HÁZ 2. Versek és dalok állatokról - CD gyerekeknek. Én sem gondoltam volna, hogy „beválik”, de amikor a szomszéd kisgyerekes anyuka már perceken keresztül bizonygatta, hogy Adél mennyire szereti, és hogy neki is mennyire tetszik, kölcsönkértem tőle, és meghallgattuk a fiúkkal. Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter mond verset az első lemezen, Koltai Róbert és Pogány Judit a másodikon. Zenél a Kaláka és T. Horváth József. A színészek (a nagy kedvenc, Rudolf Péter most sem okozott csalódást) remek előadása, a már ismert versekre való újbóli rácsodálkozás, az ismeretlen versek és szerzőik megkedvelése (például Tamkó Sirató Károly, aki Weöres Sándorhoz hasonló remekműveket alkotott), és a fülbemászóan dallamos, megzenésített versek minden korosztálynak szólnak. Az egyik vers például annyira megtetszett a nagyobbik fiamnak, annyira „magába szívta” minden szavát, hogy talán a harmadszori meghallgatás után játék közben nekem szegezte a kérdést: „Mit csináltál, te buta!” Szerencsére hamar rájöttem, hogy Gárdonyi Géza: A kutya meg a nyúl című verséből idézett. Miközben szól a Mese-ház, a fiúk nyugodtabban játszanak, mert közben a verseket is figyelik. Amikor pedig felcsendül a dal, a kisebbik táncra perdül, főleg ha Tengerecki Pálról énekelnek.
Csak ajánlani tudom mindenkinek a Mese-ház 1 és 2 CD-t, aki hozzám hasonlóan bajban van a téli „hasznos időtöltéssel”, már csak azért is, mert a Pátyi Iskolai és Községi Könyvtárból is kikölcsönözhető.
(Balogh Anita)

KALANDRA FEL! – Irány a 2. kilátó!

Decemberben igazi téli időben indultunk a Nagy-Kopaszon lévő kilátóhoz; 14 elszánt kiránduló és 2 kutya. A zúzmarától fehér erdő gyönyörű volt, s bár közel 100 képet készítettem az itthon maradottaknak, azok csak gyenge utánzatok, nem adják vissza az erdő, a fák szépségét. Útközben meglepően sok emberrel találkoztunk: rajtunk kívül még legalább ötvenen, kutyával, lóval, babakocsival „felszerelkezve” gondolták úgy, hogy az év utolsó előtti napján megéri fellátogatni ide.
Pár kép a http://www.patyilurko.blogspot.com/ oldalon, két iskolás lány véleménye pedig:
„Szerintünk nagyon jól sikerült kirándulás volt, jó volt egy kicsit kimozdulni a szabad levegőre és túrázni a zúzmarás erdőben. Már csak az erdő és a táj látványa miatt is érdemes volt elmenni. Mindenkinek szeretettel ajánljuk a téli túrázást!!!. Nehéz elmozdulni a meleg kályha mellől, de csak a kinti -7 fok után tudjuk igazán értékelni a benti meleget:) Janka (14é), Kamilla (10é)”
Külön öröm, hogy Kamilláék január első napján, immár hóban, az út nagy részét újra megtették, és ez az sms-t küldték: „ Még a végén túrázók leszünk! Gyönyörű volt!”
Számomra a 2007-es év egyik legszebb kirándulása volt, ezt szeretnénk megismételni januárban! Újra kilátó, és remélem újra ropogós hó a talpunk alatt, de most azokra is gondolunk, akiknek nincsen autója:
2008 január 20-án a 454 m magas Nagy-Hárs-hegyi, Kaán Károly erdőmérnökről elevezett kilátót „hódítjuk” meg. Indulás busszal: 8:56 Páty, Iskola megálló, autóval: 9:00 CBA parkoló, találkozás 9:15 Bp, Szépjuhászné, Gyermekvasút állomás. Innen sétálunk fel a kilátóhoz, és a Hárs-hegyet megkerülve érkezünk vissza Szépjuhásznéra. Nagycsoportos lányomnak jó 2 órára és némi ennivalóra van szüksége ehhez a túrához. Szeretettel várunk mindenkit, aki az évet szívesen kezdi egy kis mozgással! (Kényelmes túracipőjüket se felejtsék otthon!)
(Borlai Barbara)

OTT JÁRTUNK – Adventi kézműves foglalkozás

Az adventi készülődésünkhöz már évek óta hozzátartozik a december eleji kézműves délután a Közösségi Házban. A mostani alkalomra is szívesen tértünk be ezen a szombaton. A gyerekeim most is azonnal belevetették magukat a munkába. Minden asztalnál valamilyen foglalatosság várta a betérő gyerekeket és szüleiket. Munka közben pedig finom tea és pattogatott kukorica frissítette a szorgoskodókat.
A mézeskalács díszítés idén sem maradt el, és mindig nagy örömöt jelent kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. A már előkészített, és kiszúrt formákat kellett különféle magvakkal feldíszíteni, és az elkészült művek ott helyben, néhány perc alatt sültek ki. Minden évben valamilyen különlegesebb mézeskalács-mű is készül. Idén mesebeli mézeskalács-házikót lehetett elkészíteni: mi 3 házikóval tértünk haza, és kettőből nagyon szép ajándék lett. Az ajándékokhoz ajándékkísérő kártyákat, képeslapokat lehetett készíteni. Előre kivágott papírfigurákkal (angyal, fenyő, harang, csillag, stb.) tudták a gyerekek a kis kártyákat díszíteni, de egy másik asztalnál több színű papírdíszeket is készíthettek a karácsonyfára. Az ajtókra, kapukra is kerülhetett dísz, ha nem fáradtak még el az ügyeskedők. Az egyik asztalnál fűzfakoszorúk, szárított gyümölcsszeletek, bogyók, zöld ágak vártak a gyerekekre. Ezt sem tudtuk kihagyni.
S végül az elkészült műveket a saját magunk által nyomdázott csomagolópapírba lehetett szépen becsomagolni.
2 és fél óra barkácsolás után megelégedetten, felpakolva indultunk haza. Megint nagyon jó volt, hogy eljöttünk. Köszönjük szépen a lehetőséget a többi jelenlévő nevében.
(Molnár Anikó)

EGÉSZSÉG– Miért jó a láz?

Amikor a nagyobbik fiamnak először szökött fel a láza 39°C fölé és már kezdett félrebeszélni, bevallom, nagyon megijedtem. Ilyenkor az ember elfelejt arra gondolni, hogy a láz igazából jó és hasznos, hiszen a szervezet így válaszol egy fertőzésre, így védekezik a kórokozókkal szemben. És persze az sem jut az aggódó szülő eszébe, hogy amikor lázas a gyerek, kis szervezete éppen védekező-mechanizmusát aktivizálja: ezért az azonnali lázcsillapító adásával a gyermek szervezete ellen dolgozunk.
Persze, amikor a kisebbik fiam négy napon keresztül lázas volt, mert összeszedett a Pincenapokon egy vírust, négy napon keresztül nem lehetett letenni, éjjel-nappal rajtam csimpaszkodott és csak szopni volt hajlandó, akkor már nagyon megsajnáltam őt. Védekező-mechanizmus ide, védekező-mechanizmus oda: esténként langyos hűtőfürdővel és egy nyugtató hatású lázcsillapító kúppal fejeztük be a napot, és kezdtük meg a végtelennek tűnő nyűglődős-szoptatós éjszakát.
Amikor ehhez a témához kerestem anyagot orvosi könyvekben és az Interneten, meglepődve tapasztaltam, hogy a láz és annak mibenléte, de főleg a lázcsillapítás milyen erősen megosztja nemcsak a szülőket, hanem még a szakembereket, gyermekorvosokat, természetgyógyászokat is. Ez a megosztottság abból adódhat, hogy a láztól való évszázados félelmek és a hozzá kapcsolódó lázcsillapítási hagyományok olyan erősen bennünk élnek, hogy hiába bizonyították be az elmúlt évtizedek kutatásai, hogy a láznak egyértelműen hasznos kórélettani szerepe van: a belénk rögzült félelmek – egyelőre – erősebbnek bizonyulnak.
Ezért arra gondoltam, megpróbálom a lázat több oldalról is körbejárni, nem kinyilatkoztatni, csak javasolni, így mindenki maga döntheti el, hogy melyik elmélettel vagy gyakorlati tanáccsal ért egyet, és melyiket alkalmazza akkor, ha a gyermeke lázas lesz. Azt azonban érdemes tiszteletben tartani, hogy a szervezetnél nincs pontosabb és okosabb „műszer”: pontosan tudja, hogy megbetegedés esetén melyik az a testhőmérséklet, amellyel a leghatékonyabban küzdhet a kórokozók ellen. Szintén nagyon fontos, és a gyakorlott gyerekorvosok és védőnők is erre törekednek, hogy minden egyes gyermeket egyedi esetként kezeljenek, hiszen ami az egyik kisgyereknél „bevált” lázcsillapítási mód, az nem biztos, hogy a többi gyermeknél is alkalmazható. És persze azt se felejtsük el, hogy minden gyermeknek – ahogy a felnőtteknek is - más a „tűréshatára”: vannak, akiket egy hőemelkedés is letörtté, bágyadttá tesz, más gyerekek ilyenkor még vígan hancúroznak. A lázas gyermeket azonban nem nehéz „felismerni”: rossz a közérzete, nyugtalan, fáradékony, étvágytalan, feje fájhat, szédülhet, pulzusa és légzése szapora. Jellemző lehet még a hidegrázás, verejtékezés, esetenként kábultság is.
Mindezek után lássuk tehát, hogy miért jó és hasznos a láz, miért nem veszélyes? Legfőképp azért, mert a testhőmérséklet megemelkedése (pl. baktérium- és vírusfertőzések esetén) a szervezet egyik első önálló, természetes védekezési reakciója a fertőzéssel szemben: a kórokozók ugyanis képtelenek elviselni a testben kialakult magas hőmérsékletet, így jelentős részük elpusztul. Ha a szervezet egyébként egészséges, akkor a fertőzéskor kialakuló lázat a keringési rendszer, a légzőrendszer és az idegrendszer is jól tűri. Ezért azt javasolják a gyermekorvosok, hogy nem szükséges 39°C alatti láznál rögtön lázcsillapítót adnunk a gyermeknek. A lázcsillapítás ellen szól az is, hogy értékelhetetlenné teszi a lázmenetet, így nem érzékeljük a láz oldódását. Ha viszont a kisgyerek huzamosabb ideje (egy napja) lázas (főleg, ha fél évesnél fiatalabb), vagy 39°C-nál magasabbra szökik fel a testhőmérséklete, használjunk fizikális-, és gyógyszeres lázcsillapítást, mellyel legelőször is a lázas kisgyerek közérzetének javulását érjük el. A csecsemők viszont érzékenyebben reagálnak testhőmérsékletük megváltozására, ezért fontos, hogy náluk még körültekintőbben és alaposabban járjunk el láz esetén. Egészen kicsi babáknál, újszülötteknél egy napja tartó láz után is érdemes orvost hívni.
Természetesen mindez nem vonatkozik a lázgörcsre (mely eszméletvesztéssel járó rángógörcs) hajlamos gyermekeknél, akiknél már a hőemelkedést is csökkenteni kell, vagyis náluk már 37,5 °C felett nagyon fontos a gondos lázcsillapítás. A lázgörcs és annak csillapításával kapcsolatban is megoszlanak a vélemények, hiszen az elmúlt évtizedek kutatásai alapján kiderült, hogy a láz nem oka a lázgörcsnek, csak kísérője: így a lázgörcs kezelésében és megelőzésében a lázcsillapításnak nincs helye. Nekem szerencsém van, mert a családunkban még sosem volt lázgörcs (tudni kell, hogy a lázgörcsre való hajlam öröklődhet!), de ez utóbbi megállapítást bizony kétkedve fogadtam: szinte biztos vagyok benne, hogy lázgörcs esetén azonnal orvost hívnék, és azonnal arra törekednék (hűtőfürdővel és nyugtató hatású lázcsillapító kúppal), hogy a gyermekem lázát minél előbb csillapítsam.
Abban viszont megegyeznek az álláspontok, hogy a lázas gyermek odafigyelő gondoskodást igényel. Ilyenkor a gyermeket pihentessük le, öltöztessük könnyű, szellős ruhába, és/vagy csak könnyű takarót (vagy lepedőt) tegyünk rá. Akár 20 percenként mérjük meg a lázát, lehet, hogy hirtelen felszökik. (A lázgörbe alapján a láz általában délután 3-4 óra körül és este éri el a csúcspontját, délelőtt és éjszaka alacsonyabb.) Többször itassuk meg a gyermeket, a sok folyadék rendkívül fontos láz esetén, mivel a heves légzés következtében sok vizet párologtatunk el. Tápláló, de zsírszegény ételeket adjunk neki.
Amikor a láz a 39°C-ot eléri, próbáljuk meg fizikális lázcsillapítással - kímélő hűtőfürdővel, vagy borogatással (priznic) - csökkenteni. Ezek a módszerek megegyeznek abban, hogy a meleg testtől valamilyen úton hőt vonnak el. A túl drasztikus hűtőfürdő, vagyis ha túl hideg vízbe ültetjük a gyermeket, és ezt túl hosszú ideig alkalmazzuk, a hidegérzet miatt remegést vált ki a gyermekből, mely izommunka a testhőmérsékletet – szándékunk ellenére- növelni fogja. Ezért azt javasolják a gyerekorvosok, hogy ha hűtőfürdővel való lázcsillapításra kerül a sor: csak kíméletesen és igen rövid ideig alkalmazzunk. Akik még ezt a módszert is túl kíméletlennek találják, azok próbálkozzanak a borogatással, mely a vizsgálatok alapján a legkevésbé okoz remegést, így hőtermelést is. A borogatás fedheti a törzs vagy a teljes testfelületet, és történhet langyos vizes vagy állott vizes ruhával, lepedővel. A csukló, boka borogatása nem elegendő. Fizikális lázcsillapítással 5-10 perc alatt érhetünk el eredményt, de figyeljünk arra, hogy 38 °C alá ne vigyük a testhőmérsékletet. Ha a hűtőfürdő vagy a borogatás hatástalan, és a láz makacsul 39°C fölött marad, akkor az orvossal megbeszélt lázcsillapítót (kúp, szirup, csepp, tabletta) adjunk a gyermeknek. Nagyon magas láz (40°C) esetén mindig kombináljuk a két módszert, és mindenképpen forduljunk orvoshoz. Sok gyerekorvos a fizikális lázcsillapítást általában együtt javasolja a lázcsillapító hatású készítmények adásával, mivel a fizikális lázcsillapítás hátrányai (remegés, hőtermelés) így jobban kivédhetőek, illetve a két módszer kombinálása gyorsabb lázcsillapítást eredményez. Ezzel szemben vannak, akik csak 40°C felett javasolják a lázcsillapítót, és teljességgel elvetik a fizikális lázcsillapítást, mivel ezt inkább csak a gyermek „kínzásának” tartják, ezért a világ fejlett országaiban már nem is javasolják. A 41°C feletti lázról viszont tudni kell, hogy életveszélyes.
Azt, hogy milyen gyógyszeres lázcsillapítást alkalmazunk, a gyerekorvossal megbeszélve, a lázas gyermekre szabottan kell, hogy történjen. Néhány recept nélkül kapható fájdalomcsillapítónak lázcsillapító hatása is van. Hatóanyaguk a Paracetamol, amit csecsemők és kisgyerekek is fogyaszthatnak. Aszpirint nem ajánlatos gyerekkorban adni. Az első lázas napon még az orvosok sem tudják teljes mértékben megmondani, hogy vírus- vagy baktérium okozta fertőzésről van-e szó, de a második, harmadik napon már nagy valószínűséggel igen. Érdemes megjegyezni, hogy vírusfertőzésre nem, csak baktériumfertőzésre adnak a gyerekorvosok antibiotikumot. Arra viszont figyeljünk oda, hogy a lázcsillapítókat előírásszerűen használjuk, így a mellékhatások gyakorisága csökkenthető.
Fontos tudni: ha három napnál tovább tart a láz, és egyéb tünet is kíséri, pl. fejfájás, merev nyak, hasfájás, vizelés közben fellépő fájdalom, illetve, ha az érintett csecsemő vagy idős ember, mindenképpen forduljunk orvoshoz!
Összefoglalásképp elmondhatjuk, hogy a láz bizonyos határig ártalmatlan, ezzel szemben a felesleges, idejekorán használt lázcsillapítás csökkenti védő hatásait. A láztól való túlzott félelem felesleges és nem is veszélytelen lázcsillapításra ösztönöz bennünket. Egy egészen új felfogás szerint a lázcsillapítás bizonyos esetekben nem indokolt, a kizárólagosan alkalmazott, drasztikus fizikális hűtéssel csak a testhőmérséklet emelkedését érjük el.
Legjobb, ha a választott gyerekorvosunkra bízzuk annak eldöntését, hogy kinek és mikor ajánl, vagy nem ajánl lázcsillapítást, illetve ha a forgalomban lévő lázcsillapítók közül a leghatékonyabb és legbiztonságosabb készítményeket használjuk.
Annak a szemléletbeli változásnak, hogy a lázat ne veszélyesnek, hanem a gyógyuláshoz – szinte elengedhetetlenül – szükséges kísérő tünetnek tartsuk, bennünk kell megszületnie.
A cikket szakmailag ellenőrizte és jóváhagyta dr. Füzi Zsolt gyermekorvos.
(Balogh Anita)

EGYÜTT A CSALÁD - „A zene mindenkié”

Sajnos én csak hallgatom, nem művelem. Mármint a zenét. Hallgatóságnak viszont annál lelkesebb vagyok. És mivel javában tart a tél, ha már lefagytak a kezeink és lábaink, számtalan helyszín közül választhatunk, ha egy kis zenére vágyunk. Mert „a zene mindenkié” - kicsiké és nagyoké egyaránt.
De kezdjük az elején! Mondjuk a hangszerekkel. Már az ovisok is bátran ismerkedhetnek velük az Operaház gyerekek számára „kitalált” programjain, a dallamos nevű Csengő bongó délután vagy a Hangszervarázs keretében. Akit a dobok pergése bűvöl el, annak az Amadinda Ütőegyüttes Dobpergés elnevezésű családi hangversenysorozatát ajánlom figyelmébe, az Örkény Színházban, ahol az ígéret szerint a legkisebb mütyüröktől az óriás kivájt fadobokig tartó izgalmas és szórakoztató felfedezőúton vehetünk részt.
Ha már tudjuk hogyan születik a zene,- stílusosan szólva - csapjunk a húrokba, és induljunk neki: táncházba, koncertre… Ha szerencsénk van, nem kell messze mennünk, a környékbeli művelődési házak programjait is érdemes figyelemmel kísérnünk (a muvelodesihaz.lap.hu oldalon kedvünkre böngészhetünk). Ha viszont nem rettenünk el egy kis utazástól, nagy eséllyel hallhatunk muzsikaszót az alábbi helyszínek valamelyikén (a lista koránt sem teljes, mindenki kedve szerint bővítheti!).
A Művészetek Palotájában a már jól ismert és rendkívül népszerű Cifra Palota vasárnaponként továbbra is várja a gyerekeket színes programjaival, többek közt néptánccal, koncertekkel.
A Hagyományok Házában rendszeres gyermektáncház, és egy különleges, bérletes rendezvény (Szárazfának muzsikája, népzenei bérlet 7-10 éveseknek) várja a gyermekeket. Ennek keretében a kisiskolások komplex képet kaphatnak a népzene, népszokások, néptáncok mibenlétéről, miközben saját hang és zajkeltő eszközeiket készítik el.
A Millenárison szinte minden hétvégére jut gyermekkoncert, és februárban indulnak a bérletek is, amelyek a zene világába (is) eljuttatják az érdeklődőket.
A Bergengócia Gyerekház nemrég nyitotta meg kapuit a Kossuth Klub épületében, a hét minden napját színesítő gyerekprogramokkal, hétvégi koncertekkel.
Hosszan folytathatnám a sort, mert szerencsére rengeteg helyszínen várják a zeneszerető családokat. Azonban nem fejezhetem be az ajánlót anélkül, hogy ne szóljak az emberi hangról, az otthoni éneklésről, és annak fontosságáról. Amit már a magzat vagy a csecsemő is ért, érez. Aki még nem ismeri, látogasson el kisbabájával, gyermekével a Ringató foglalkozásokra – melyek már a pátyi Művelődési Házban is elérhetőek -, és a csillogó szemekbe nézve maga is megbizonyosodhat róla, hogy a „zene mindenkié”.
Elérhetőségek:
Operaház - http://www.opera.hu/
Bp., Andrássy út 22. tel: 1/331-2550
Örkény Színház - http://www.orkenyszinhaz.hu/
Bp., Madách tér 6. tel: 1/267-3775
Művészetek Palotája - http://www.mupa.hu/
Bp., Komor Marcell u. 1. tel: 1/555-3001
Hagyományok Háza - www.hagyomanyokhaza.hu
Bp., Corvin tér 8. tel: 1/225-6049
Millenáris Park - http://www.millenaris.hu/
Bp., Kis Rókus u. 16-20. tel: 1/336-4000
Bergengócia Gyerekház - http://www.kossuth-klub.hu/
Bp., Múzeum u. 7. tel: 06-30-5595993
Ringató - http://www.ringato.hu/
Páty, Művelődési Ház Gáspárné Kovács Modeszta tel: 06-20-372-7736
(Kálmán Dóra)

LURKÓ SAROK – Rajzolj, fess, fotózz!

Juhász Ádám 7 éves kisfiú küldte nekünk ezt a rajzot:

testvére, a még csak 5 éves Balázs pedig ezt:

Úgy látjuk náluk szép volt a Karácsony. Köszönjük szépen a munkájukat! A további rajzokhoz mi is szeretnénk hozzájárulni - azokkal a színes cerkákkal, amit jutalomként nekik elvittünk.